Seite - 674 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

6*4 oldalhaj6k a kereszthajd szarait megkerulve az egyencs fallal zardd6 szentelyt folyosdkent oveeik. Az epitmeny mindemellett is szervcs alkotasnak mondhato, a mennyiben az epitesz egy felol a pillerek tagoltsaganak megvaltoztatasa, mils fel6l a hosszanti tengely meggOrbitese altal a sajatos elrendezesb6l szar- rnazd nehezsegeket sikeresen lekilzdotte. Az epulet jobbara koczkakOvekbfil all; a teglat kdlsejen is, belsejeben is ko lapok burkoljak. A hosszanti oldalak ormain teglabdl rakott fal folszine lathatd. A ketfele epitesi anyaggal kapcsolatosan a szerkezet uj rendszere jut ervenyre, a mely szerint a magas haj6k tamaszttf pillerei a templom belsejeben, a haj6kat elvalaszto pillerek mogOtt emelkednek. A hajrikat elvalaszt6 pillerek sokszoguek, kereszttengelyuk iranyaban tamaszt6 pillerek csatlakoznak hozzajuk, a mi a XIV. szazad folyaman epult krak6i templomok jellemzo tulajdonsaga. Ehhez jariilnak meg a falak elenkitesere szolgal6 geometriai diszu vak fillkek. A szekesegyhaz epiteszetenek szerkezeti rendszere el6kepul szolgalt mind- azon templomoknak, melyek a XIV. szazad folyaman Krak6ban es ennek szomszedjaban ez idfitajt alapitott Kazimierz varosban epultek. A krakoi templomok e negyes csoportja: a Maria templom, a Domonkos-rendiek Szent- haromsag temploma, a laterani kanonokok Krisztus testerol nevezett temploma, vegfil az Agoston-rendiek Szent Katalin temploma ugy elrendezesre, mint a folepites szerkezetere nezve teljesen megegyez6. Mindegyik faragott meszk6b6l epult; egyiken sem fordul elo akar formalt, akar mazas tegla; egyik sines semmifele kapcsolatban a Balti-tenger partvidekenek teglaepiteszetevel, ellen- ben legkozelebb allanak Boroszl6 ez idobcli epitmenyeihez. Maria temploma nagysaganal fogva a legfonsegesebb, boltozatos bel- sejenek diszenel es karcsusaganal fogva legkivalobb e csoportban. Krako meggazdagodott polgarsaga a Wawelen epult szekesegyhaznak mintegy versenytarsaul egy uj es nagy plebania-templomot kezdett epiteni. Az epitkezes a XIV. szazad egesz masodik felen at tartott. A boltozatot 1397-bcn es 1398-ban a Pragabdl meghivott Werner fejezte be. A templomnak szeles kozephajoja es ket keskenyebb oldalhaj6ja van. A k0zephaj6 magasabb az oldalhaj6knal, s folytatiisa a vele egyenlo hosszu szentely, mely a nyolczszOg harom oldalaval zar6dik. Kercszthaj6ja nines, azert a kozephajo magas bolto- zata a tornyok kozotti arkadtbl kezdve a diadaliv altal alig eszrevehet6en megszakitva egeszen a szentelyzaradekig hi'izodik. Az oldalhajok a diadaliv iranyaban vegz6dnek, s azert a taniaszto pillerekkel Ovezett szentely a templom kulsejenek szembe szok6 resze. A krakoi szerkezeti rend szerint az el6hajo