Seite - 676 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

676 támasztó pillérei belúl állanak a pillérek mógótt. A rendkivúl alant kezdódó, három osztályú és gazdag geometriai díszú ablaknyílások bóséges világossággal árasztják el a szentély belsejét. Ennek díszeúl a gerinczek szolgálnak, melyek a falakon a boltozat bordáinak folytatásai; ezekhez járúlnak a gyámok és a gerinczfók gazdag nóvényi és alakos ékítményei, s a mennyezetek és a szentély falainak pompas domború geometriai díszítményei. Külseje nyers tégla-építmény; a támasztó pilléreket kóból faragott karcsú tornyocskák, az ablakszárakat, valamint a koszorú-párkányt annak hornyában üló képzeleti alakok élénkítik. A részletek kimunkáltsága tekintetében e templommal az e csoportbeliek kózúl egyik sem vetekedhetik. Csak a Domonkos-rendi templom dicsekszik épen ily szép díszítményú kapuval, mely a Mária templom kófaragó- jára mutat. Azonban az elóhajókat elválasztó pillérek és a magas boltozat nagyságánál fogva mindegyiknek belseje egyaránt nemes hatású. XIV. századi építmény Niepolomice helység kis temploma, melyet Nagy Kazimir épített 1358-ban. Egy hajós; homlokzata elótt egy torony emelkedik; kapuja díszesebb; szentélyének szép boltozata van. A krosnói plebánia-templom egy része szintén ebból az idóból való. A Domonkos-rendiek építési tevékeny- ségüknek szép emlékét hagyták Oswi^cim herezegség székhelyén. Egykori templomuk a szentély nagyságánál fogva romjaiban is tekintélyes hatású. A krakói csúcsives építést a Ferencz-rendiek honosították meg Krosnóban a rutének kózt, de a rendnek ott épült csarnok-templomából csak romok maradtak fónn. Nowy-Sacz helység túz által megrongálódott plebánia-templo- mának két tornya van, a melyeken kóból faragott díszítmények, nemkülónben maguk a falak is a krakói építóiskolával való szoros kapcsolatot mutatnak. Zbyszyce, -Lapczyce és Wieloglowy szomszédos kózségek, valamint Stary-Sacz plebánia-templomai hasonlók a Krakó-vidéki templomokhoz. A Visztula melletti Sandomierz társaskáptalani templom Nagy Kázmér király bókezúségének kószóni keletkezését. Ezen téglából és kóból alkotott pompás épúlet mintájára a XV. században divatosabbakká lettek a csarnok- templomok. Ilyenek a bieczi templom, a lembergi székesegyház, Krosnóban a Ferencz-rendi templom, Krakóban a Szentkereszt temploma és még nehány más Sambor kórnyékén. A lembergi székesegyházat a városi hatóság plebánia-templomnak épité. A hagyomány szerint Nagy Kázmér 1350-ben tette volna le az alapkóvét, de csak 1479-ben fejezte be Promm Joakim boroszlói építész. Késóbbi idóben keletkezett toldalékok megsemmisítették eredeti elrendezését, pompás csúcsives