Seite - 678 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

678 szerkezetét pedig belsejének kétes ízlésú fóldíszítése rontotta meg. Három hajós csarnokát diadalív kóti óssze a megnyújtott szentélylyel, mely sokszógú záradékú és melynek falát a boltozat bordáival kapcsolatos gerinczek tagolják. A csarnok három hajóját nyolczszógú pillérek két rendje választja el egymástól. E pillé- reket szépen tagolt gerinczek élénkítik. A gerinczfók szép lombdíszét ma késóbb keletkezett czikornyák fódik. A csarnok hálós boltozatú. Külseje nyers tégla- építmény, belsejében a szerkezet alkotó részei és a díszítmények faragott kóból valók. A homlokzatnak négyzetes alapon emelkedó két tornyát fínom építé- szeti formák teszik figyelemre méltóvá. A bieczi templom a XV. században épúlt, de csarnokának pillérei és boltozata a XVI. századból valók. Nagyságánál fogva tekintélyes hatású, jobbára téglaépítmény; sem külseje, sem belseje nem dicsekedhetik helyes arányokkal, nemkülónben híján van a csinosabb épitészeti részleteknek is. A krakói Szentkereszt templom boltozata egy kózépsó pilléren és a falakból kiszókelló vállkóveken nyugszik. Ez elrendezésre és folépítésre nézve elkésett utánzata Galiczia határán túl, Wislicában, Stobnicában és a lublói várkastélyban a XIV. században épült templomoknak. A XV. század folyamán úgy az egyházi, mint a világi építészetben meg- honosodott a lépcsózetes oromfal, melyet meróleges kiszókellések élénkítenek. Az oromfal sima fólszínét téglából alkotott és kóból való tornyocskákban végzódó szógletes pálczatagok mezókre osztják; e mezókben a falból kivájt csúcsíves és tagolt keretú vak fülkéket czímerpaizsok díszítik. Ennek jellemzó példái Krakóban a Domonkos-rendiek, meg Krisztus testének temploma, a székesegyház kincstára és a Jagello-collegium. A XV. századi csúcsíves építésnek másik jellemzó vonása, hogy a nyers téglaépítmény külsó falán jobban és kevésbbé égetett téglát alkalmazott, továbbá, hogy a párkányt formában préselt téglával rakta ki. Ilyenek példáúl Dlugosz építményei, továbbá a Brzesk alatti Szczepanów falu temploma, végúl a rutén határon Przeworskban levó cziszterczi templom. Ezen város plebánia-temploma a templomos-rend miechówi téglaépítményének hagyo- mányát kóveti. A XV. századi csúcsíves építésnek további sajátossága, hogy a templomok kapuin a béllet tagoltsága a felsó végén derékszügben megtórik és sarkokban egymást keresztben metszi. Az ajtó és az ablaknyílás e formája átmegy a világi épitésbe is. Egyidejúleg lassanként eltünedezik a kóból faragott gazda- gabb ékítmény és pongyolábbá válik. Kivétel számba megy a krakói Szent