Seite - 680 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

680 Borbála templom támasztó pillérei kózé beékelt kis építmény, mely a XV. század végéról való, de a melynek rendeltetését mind máig nem sikcrúlt megállapítani; fínom tagoltsága, gazdag lombdísze Nürnberg és Krakó közti kapcsolatot sejtetnek, a mit Veit Stoss mester krakói tartózkodásából lehet kimagyarázni. A galicziai és a krakói kolostorok mar korán csúcsívesen épúltek. Legelószór a krakói Domonkos-rendi kolostor keresztfolyosójának fóldszíntjén, a káptalanterem és az ebédló falain, keresztboltozatain és egyszerü geometriai díszü ablakain mutatkoznak e múvészet némi jelei. Az ebédlóbe vezetó folyosó boltozatát két sokszógú oszlop tartja, melyeket hevederek kótnek óssze egy- mással és a falakkal. Itt még nyilván való a késó román múvészet hatása, minél fogva ez építmény keletkezését a XIV. század végére tehetjük. XV. századból való csúcsíves keresztfolyosói vannak a lembergi Domonkos-rendi kolostornak. Igen pompas csúcsíves müvészetúek a krakói Agoston-rendi, Szent Katalinról nevezett kolostor keresztfolyosójának lapos fülkéi. A przeworski cziszterczi kolostor keresztfolyosója a XV. században épúlt; egyes részletei faragott kóból valók, egyébként egészen egyszerü. A XIV. és a XV. századbeli világi és eródítési építészetben a csúcsíves rendszer kifejlódését a magdeburgi jog alapján szervezett városi igazgatás segítette eló, a mihez járúlt a városi polgárság vagyonossága, mely a Keletet a Nyugattal ósszekótó útvonalak mentén üzótt kereskedelem gyümólcse volt. E tekintetben külónósen kitúnnek a kóvetkezó városok: Krakó, az ország székvárosa, Lemberg, akkor Ruténia fóvárosa, Nowy-Sacz, Biecz, Krosno, Rzeszów, Przemysl, a melyekben a benszülótt lengyel és rutén lakossághoz a német elem csatlakozik és a városok igazgatásában, s azzal kapcsolatosan az építészetben vezérszerepet visz. A városi hatóság elsó alkotása volt a tanácsház és áruházak építése; utóbb gondot fordított a várépítésre és védelmi czélból a váro'st fallal óvezte. Csúcsíves tanácsházak maradványait találjuk Krakóban, Tarnówban, Bieczben és Saczban. A krakói úgy nevezett tanácsházi torony a XV. század elejéról való építmény. A téglát kólapok burkolják. E burkolat fólül ívekkel óssze- kapcsolt és a tornyot párkányként óvezó oromzattá alakúl. Legfólül még egy kiszókellés van, mely egykor órfolyosóúl szolgált. Itt-ott csúcsíves ablakok nyomai láthatók. A felsó emeleti teremben faragott kópárkányzat látható, melynek lombdísze fogalmat ad a torony szomszédságában állott, de elpusztúlt tanácsház müvészeti mivoltáról. A tarnówi tanácsház jellemzó mintája a kis- városi elóljáróság czéljaira szolgáló épületnek. Tornyának vállkóveken nyngvó,