Seite - 684 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

684 óssze; a bástya falain kóból faragott levó rések vannak; a fal maga nyers téglaépítmény; legfólúl kó gyámokon nyugvó és szintén kóból épített, erós védelmi folyosók vannak. Kivételt tesz a kaputorony, az úgy nevezett Florián- kapu, mely négyzetes elrendezésú; fala faragatlan kóból, védelmi folyosója ellenben téglából épúlt. A torony csúcsos ívú kapuja és egész alsó része a XIV. századból való. Eredetileg egyenes kapcsolatban volt a kapunak elóre tolt eróditményével; a kettót a ma már hiányzó falak kózt egy út kótótte óssze. A kapu eródítménye, az úgy nevezett Barbakan, ma is fónnáll. Ezt a város a XV. század végén a tatárok betórésétól való félelmében építé. E bástya nagy kerek épitmény; alsó részeit ma fold takarja. Kerek alakú az udvara is, a hol kirohanásra gyülekezett az órség. A gyámokon nyugvó védelmi folyosók és az ezekból felszókelló kis tornyok festói díszei az építménynek. Ezeken kivúl egyéb részletek: a kó gyámok, a lóvó rések tagolt béllete, s a korúlfutó párkányok a krakói kózépkori építészet jellemzó alkotásává teszik. Bieczben a plebánia-templom mellett a krakói szokás szerint téglából és kóból épített négyszógú bástya maradt fónn, melyet késóbb harangtoronynyá alakítottak át. Nowy-Saczban a vár mellett egyetlen tóredék áll még a város bástyájából. Przeworskban néhány faltóredék tanúskodik az e fajta kózépkori építmények díszességéról. A székvárosban és a mai Galicziában egyebütt látható tudományos czélú épületek is bizonyítják, hogy nem hiányzott az emlékszerúségre való tórekvés. Elsó sorban a krakói egyetem épúletére, a régi collegiumokra, az úgy nevezett bursákra hivatkozunk, mely utóbbiak az idegenból érkezó tanúlók lakásaiúl szolgáltak. Ilyenek voltak a Dlugosz-féle és a jeruzsálemi bursa, a melyet Zbigniew Olesnicki alapított, továbbá a szegények bursája és még számos. Mindez épületek azonban elenyésztek úgy, hogy a Jagellók idejebeli egyetemi építkezésre csak Krakóban az Anna-útczában levó úgy nevezett Collegium majus emlékeztet, melyet utóbb a Jagello-féle kónyvtár számára átalakítottak. A XV. század folyamán elóadási helyiségekúl és az idósebb tanároknak lakásokúl számos házat vásároltak óssze. E házak helyén a század legvégén keletkezett az az árkádos udvarú, emlékszerú mai épúlet, a melyben a tanúlók számára kózós étkezó és lakó helyiségek, meg a kónyvtár voltak. A jelen század utóbbi évtizedeiben a lakó helyiségeknek kónyvtári termekké való átalakítása megóvta az épúlet kózépkori hatását; kivúl is épségben van a krakói XV. századi templomok módjára szegélyezett oromfal, végúl épségben van a csúcsíves árkádokkal óvezett udvar is. Ez árkádos keresztfolyosókból csúcsíves ajtók