Seite - 684 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2
Bild der Seite - 684 -
Text der Seite - 684 -
684
óssze; a bástya falain kóból faragott levó rések vannak; a fal maga nyers
téglaépítmény; legfólúl kó gyámokon nyugvó és szintén kóból épített, erós
védelmi folyosók vannak. Kivételt tesz a kaputorony, az úgy nevezett Florián-
kapu, mely négyzetes elrendezésú; fala faragatlan kóból, védelmi folyosója
ellenben téglából épúlt. A torony csúcsos ívú kapuja és egész alsó része a
XIV. századból való. Eredetileg egyenes kapcsolatban volt a kapunak elóre
tolt eróditményével; a kettót a ma már hiányzó falak kózt egy út kótótte
óssze. A kapu eródítménye, az úgy nevezett Barbakan, ma is fónnáll. Ezt
a város a XV. század végén a tatárok betórésétól való félelmében építé.
E bástya nagy kerek épitmény; alsó részeit ma fold takarja. Kerek alakú az
udvara is, a hol kirohanásra gyülekezett az órség. A gyámokon nyugvó védelmi
folyosók és az ezekból felszókelló kis tornyok festói díszei az építménynek.
Ezeken kivúl egyéb részletek: a kó gyámok, a lóvó rések tagolt béllete, s
a korúlfutó párkányok a krakói kózépkori építészet jellemzó alkotásává teszik.
Bieczben a plebánia-templom mellett a krakói szokás szerint téglából és
kóból épített négyszógú bástya maradt fónn, melyet késóbb harangtoronynyá
alakítottak át. Nowy-Saczban a vár mellett egyetlen tóredék áll még a város
bástyájából. Przeworskban néhány faltóredék tanúskodik az e fajta kózépkori
építmények díszességéról.
A székvárosban és a mai Galicziában egyebütt látható tudományos czélú
épületek is bizonyítják, hogy nem hiányzott az emlékszerúségre való tórekvés.
Elsó sorban a krakói egyetem épúletére, a régi collegiumokra, az úgy nevezett
bursákra hivatkozunk, mely utóbbiak az idegenból érkezó tanúlók lakásaiúl
szolgáltak. Ilyenek voltak a Dlugosz-féle és a jeruzsálemi bursa, a melyet
Zbigniew Olesnicki alapított, továbbá a szegények bursája és még számos.
Mindez épületek azonban elenyésztek úgy, hogy a Jagellók idejebeli egyetemi
építkezésre csak Krakóban az Anna-útczában levó úgy nevezett Collegium
majus emlékeztet, melyet utóbb a Jagello-féle kónyvtár számára átalakítottak.
A XV. század folyamán elóadási helyiségekúl és az idósebb tanároknak
lakásokúl számos házat vásároltak óssze. E házak helyén a század legvégén
keletkezett az az árkádos udvarú, emlékszerú mai épúlet, a melyben a tanúlók
számára kózós étkezó és lakó helyiségek, meg a kónyvtár voltak. A jelen század
utóbbi évtizedeiben a lakó helyiségeknek kónyvtári termekké való átalakítása
megóvta az épúlet kózépkori hatását; kivúl is épségben van a krakói XV. századi
templomok módjára szegélyezett oromfal, végúl épségben van a csúcsíves
árkádokkal óvezett udvar is. Ez árkádos keresztfolyosókból csúcsíves ajtók
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Galiczia (2), Band 19/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Galiczia (2)
- Band
- 19/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1898
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 456
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch