Seite - 686 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

686 a csúcsíves múvészet közt. E hirtelen fordúlatot a krakói kastélyban lakott királyi udvar idézte elô. A Jagello nemzetségbeli I. Zsigmond király, még Bona királynénak Lengyelországba való megérkezése elótt, olasz építészeket hívott meg s azokat paloták és kápolnák építésével bízta meg. A királyné oda érkezésével az olasz elem uralkodóvá lett a királyi udvarnál, s az elsó olasz építészt és annak segédeit számos tehetséges szobrász és építómester követte, kik a lengyel fóúri nemzetségek, a városok es a papság megrende- léseire a város közelebbi kôrnyékét múveikkel csakhamar betóltótték. Az I. Zsigmond által meghívott olasz építészek tevékenységének legrégibb nyomai a krakói várhegyen levó királyi palotákon, jelesúl azoknak a városra nézó éjszaki szárnyain láthatók. Ezeket olasz segédekkel Francesco della Lore florenczi mester 1509-töl 1516-ig építé. Az olaszokon kivul krakói kómúvesek is dolgoztak rajta. A mester halála megakadályozta az épitkezés befejezését, de csakhamar megjelent egy másik olasz, Bartolommeo Berecci, a ki Val di Pieveben született, de florenczinek tartotta magát. Ez a király megbizásából a Zsigmond kápolnát építé, mely 1518-tól 1530-ig épúlt és egyházi téren a renaissance építészet megkezdóje Lengyelországban. A Zsigmond kápolna onmagában tokéletes mesteri alkotás; a régi csúcs- íves székesegyház déli oldalához csatlakozik ; koczkakóból épúlt ; szerves elrendezése és folépítése, nemkülönben pompás díszítése egyaránt bámúlatra méltó; megaranyozott kupolája és az ezt koronázó szép lanterna a legelsó olasz mesternek is dicséretére válnék. Különben egyszerú külsejének nemes hatást kölcsönöznek az arányok összhangja, a falakat élénkító dór pillérek és a párkány, meg az ablakok és az ajtók keretei. Belsejében a fínoman formált díszítmények pompája uralkodik. A pillérekkel tagolt falak keretén, a fülkékben, melyekben a Jagellók márvány sírjai állanak, az ezüstös oltáron és az ott álló királyi trónon páratlan képzeló tehetséggel kóbe vésett arabeszkek, medaillonok és márvány szobrokkal benépesített fülkék gazdagsága kápráztatja a szemet. A kupola belsejét szép rozettákkal díszített bronz rekeszek borítják. A templom- ból a kápolnába nyíló bejáratot pompás bronz rács, Servatius királyi mester óntvénye, zárja el. Ekkor volt elöször, hogy ezen éjszaki vidék városi lakói elótt az addig ismereden olasz múvészet szépsége feltárúlt ; a csúcsíves múvészet szabályaiban megrögzött czéhbeli kófaragók kezéból kiesett a vésó. Nem csoda tehát, hogy e kápolna szolgált a XVI. század folyamán a Wawelen épített püspóki sírkápolnák mintájáúl. E szerint épúlt a század végén a Domonkos-rendi