Seite - 690 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

690 pillérek választanak el egymástól; szentélye rövid. A kápolnák falait fekete márványlapok burkolják. Szintén kövel burkolt külsején tornyok emelkednek ; az ezeknek aljában levó kápolnák nemes arányaiknál és szép stucco díszít- ményeiknél fogva jeles képviselói az olasz renaissance múvészetnek. A XVI. század elejéról való egyházi építészeti emlékek sorába tartozik a Kalwarya Zebrzydowskában levó cziszterczi templom és a kórnyékén levó számos kápolna. Ezt Mikolaj Zabrzydowski krakói wojwoda alapította. Bernardoni János Mária jezsuita építész és a belgiumi származású Bandart Károly múvéin, az olasz múvészet mellett flandriai hatással is találkozunk itt. Általában a renaissance Krakóban és kórnyékén még a XVII. század elején is kiváló múveket alkotott, a melyek a múvészeti hanyatlás mellett is az építé- szeti formák elóállításában való biztosságról tanúskodnak. Ilyenek példáúl a Domonkos-rendi templomban a Myskowski család kápolnája lóoo-ból és a Zbaraski család kápolnája 1630-ból. Amannak négyzetes alapján kupola emelkedik, mely kivúlról pikkelyes; mezókre osztott belsejét ékítmények és a nemzetség óseinek alakjai díszitik. Falait márvánv burkolja. A kápolna sarkai- ban álló jón oszlopok szintén márványból valók és rajtuk nyugszik a gerenda. A Zbaraski család kápolnája flandriai renaissance jellegû építmény, melytól nem tagadhatjuk meg elismerésünket. Fekete márványnyal burkolt falát szintén fekete márványoszlopok tagolják, a melyeken a gerenda nyugszik. Kupolája tojásdad alakú. Márványból való kupoláját jón oszlopok fogják kOzre. . A renaissance tiszteletre méltó múvei küzé kell sorolnunk a krakói székes- egyházban szabadon álló Szent Szaniszló kápolnát is, melyet Szyszkowsky püspök 1627-ben építtetett. Bronzból és márványból való oszlopain aranyozott kupola emelkedik; a kupola alján a párkányokból kiszökellö bronz gyámokon szintén bronzból öntött szobrok állanak. Krakónak a XVII. század elejéról való építményeit nemes anyag, gazdag stucco díszítmény és az építészeti formák szabatossága jellemzi. Ugyanezen idóben Galiczia egyéb vidékein is hasonló jelenséggel találkozunk. Nehezebb kimutatni azt, hogy a renaissance építészet mi módon terjedt el az ország déli vidékén és hogy mikor jutott el Ruténia székvárosába, Lembergbe. A kozlekedési útak mentén, jelesúl Lembergben világi épúletek kapuiról, ablakairól, párkányairól való faragványok és egyéb tôredékek maradtak fönn, melyek aránylag késó keletkezésúek és arról tanúskodnak, hogy Ruténia szék- városának a XVI. század kezdete elótt nem volt tiszta fogalma a renaissance építészetról.