Seite - 692 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

692 a gôrôg-keletiek, meg a czisztercziek templomát, Lembergnek e két építészeti díszét. Egyik is, másik is koczkakôbôl van és kevert renaissance formáinál s a dór rendszernek sajátos, vidéki épitészetnél meglepó alkalmazásánál fogva határozottan helvi jellegú. A gôrôg-keletiek templomának záradéka félkorú ; sima falait kivúl szépen alakított dór oszlopok tagolják ; három kupolája azonban nines ôsszhangban a falakkal. Belsejét dór oszloprendek szúkké teszik. A négyzet hevederei csúcsosok, tehát nem egyeznek meg a renaissance szellcmével, s ennélfogva a templom belsejének épitészete, noha festói hatású, nem múvészetszerú és nines kapcsolatban az olaszok amaz idôbeli múveivel. A templomhoz illeszkedó kápolnán az udvarban a keresztre feszítés épúletének karzatán levó német renaissance izlésü díszítmények azt bizonyítják, hogy az építész Németországban dolgozott és az ottani múvészetet egészen elsajátította, mielótt Lembergben letelepedett. Az épúlet formai merevek, mindazáltal jó hatásúak. A góróg- keleti templomok építését az említett mester, majd annak apósa, Wojciech Kapinos vezette és egy Ambrosi nevú olasz 1629-ben fejezte be. A lembergi czisztcrczi templom, mint a XVI. század végén megkczdett és a XVII. század elején befejezett építmény, valóságos rejtvény számba menô emléke a renaissancenak. Háromhajós belseje, megnyújtott és a nyolczszóg oldalaival záródó szentélye, kifejlett renaissance szellemében alkotott szerves külseje, azután német renaissance ízlésú oromfala együtt véve azt a hatást teszi, mintha valamely régi csúcsíves épitményt az olasz renaissance erószako- lásával alakitottak volna át. Ezt Pal rórnai mester hajtotta végre és müvére rányomta egyéniségének bélyegét. Lembergnek ezen idóbeli másik egyházi építménye az úgy nevezett Boim- féle kápolna a székesegyházi temetóben. Ez helyi sajátosságú renaissance mû. Négyzetes alakú alapján dob, ezen pedig kerek kupola emelkedik. Szobrászati díszének nines müvészeti értéke; arányai nem sikerúltek; mindazáltal eredeti- ségénél, gazdag díszének változatosságánál fogva építójétól, Jan Dluski krakói mestertól, nem tagadhatni meg az elismerést. A lembergi jezsuita templom, mely 1630-ban fejeztetett be, az egyházi építkezés új irányát nyitja meg, a mennyiben az építészeket arra kényszeríti, hogy az egyebütt divatozó gazdag stucco díszítményt és a szertelen szobrá- szatot szintén elfogadják. Míg a krakói várhegyen már ragyogtak I. Zsigmond király pompás renaissance palotái : még meglehetósen sokáig tartott, míg a városban a magas