Seite - 694 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2
Bild der Seite - 694 -
Text der Seite - 694 -
694
útczájának házain, legkivált pcdig a csúcsívcs múvészet idejébcn keletkezett
és már említett krakói posztócsarnokon. Ezeken mutatkozik elöször a lengyel
tartományok renaissance építményeinck jellemzó sajátossága, az úgy nevezett
attika, mely a vízirányos fó párkányt megszúntetve, a haz fodelét elrejtve, az
épúletet befejezó díszes koszorút alkot.
A krakói posztócsarnok attikája 1557-ben, a túzvész után, mely e kózép-
kori épitményt pusztitá, a Krakóban letelepedett Giovanni Maria Padovano
olasz építész és szobrász terve szerint épült. Az olasz mester a régi falat
magasabbra emelte. Ezt a falrészt lizénákkal elválasztott sekély fülkék és
vállkóvek díszitik, s fôlûl párkány fejezi be; a párkányt pedig álarczokkal
diszitett és volutákkal egybekapcsolt talapzatok sora koronázza. A.fülkékben
alakokat ábrázoló festmények vannak. A mester e rendszer szerint oromfalat
is alkotott.
A posztócsarnok példájára általánossá lett az ilyen attika ; lakóházakon,
tanácsházakon, nemesi udvarházakon, kolostorokon és zsinagógákon egyaránt
találkozunk vele. Utóbb meghonosodik a fóúri kastélyokon is, és Krakóban,
a Kárpátok tóvében, valamint Ruténiában a renaissance épitészet jellemzó
vonásáúl szolgál a XVII. század végeig.
Egyes maradványait látjuk még a krakói várban. Ilyen attikája van a
tarnówi tanácsháznak, Szymbarkban a régi kastélynak, Nowy Saczban a
bástyának, a baranówi és a krasiczyni kastélynak, Zólkiewben, Belzben,
Krystynopolban a zsinagógának, sót találkozunk vele a Lemberg melletti Stare
Sioloban és Przemysl melletti Dobromilban levó kastélyon. Lembergben és
Galiczia számos kisebb városában több lakóháznak van attikája, így a vásárairól
cgészen a XVII. századig hires Jaroslawban is. A kastélyok kerek tornyát is
attika koronázza, a mire Krasiczyn kastély szolgál példáúl.
A krakói és a kórnyékbeli világi építményeken ritkán fordúl eló a rustica,
épen úgy ismeretlen az egész XVI. században a pillérekkel tagolt homlokzat.
Ez utóbbi egészen sinja ; falain emcletenként sekély párkány fut végig és
összeköti az ablakok padját. ônként értendó, hogy a téglából épült és meszelt
házakon mellózték a rusticát; az ilyen házak sima külsejét sokszor sgraffito
élénkité, a minek nyomai Krakóban és Dieczben vannak.
A krakói renaissance építészetben nem ritka a kiszókelló ablak, az úgy
nevezett erkély, mely rendszerint díszes vàllkôveken nyugszik. A homlokzat
fó dísze a kapu, a milyen Krakóban nem egy maradt fönn a XVI. századból.
A kaput szegélyzó rustica oszlop már a XVI. században is elófordúl, így
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Galiczia (2), Band 19/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Galiczia (2)
- Band
- 19/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1898
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 456
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch