Seite - 694 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

694 útczájának házain, legkivált pcdig a csúcsívcs múvészet idejébcn keletkezett és már említett krakói posztócsarnokon. Ezeken mutatkozik elöször a lengyel tartományok renaissance építményeinck jellemzó sajátossága, az úgy nevezett attika, mely a vízirányos fó párkányt megszúntetve, a haz fodelét elrejtve, az épúletet befejezó díszes koszorút alkot. A krakói posztócsarnok attikája 1557-ben, a túzvész után, mely e kózép- kori épitményt pusztitá, a Krakóban letelepedett Giovanni Maria Padovano olasz építész és szobrász terve szerint épült. Az olasz mester a régi falat magasabbra emelte. Ezt a falrészt lizénákkal elválasztott sekély fülkék és vállkóvek díszitik, s fôlûl párkány fejezi be; a párkányt pedig álarczokkal diszitett és volutákkal egybekapcsolt talapzatok sora koronázza. A.fülkékben alakokat ábrázoló festmények vannak. A mester e rendszer szerint oromfalat is alkotott. A posztócsarnok példájára általánossá lett az ilyen attika ; lakóházakon, tanácsházakon, nemesi udvarházakon, kolostorokon és zsinagógákon egyaránt találkozunk vele. Utóbb meghonosodik a fóúri kastélyokon is, és Krakóban, a Kárpátok tóvében, valamint Ruténiában a renaissance épitészet jellemzó vonásáúl szolgál a XVII. század végeig. Egyes maradványait látjuk még a krakói várban. Ilyen attikája van a tarnówi tanácsháznak, Szymbarkban a régi kastélynak, Nowy Saczban a bástyának, a baranówi és a krasiczyni kastélynak, Zólkiewben, Belzben, Krystynopolban a zsinagógának, sót találkozunk vele a Lemberg melletti Stare Sioloban és Przemysl melletti Dobromilban levó kastélyon. Lembergben és Galiczia számos kisebb városában több lakóháznak van attikája, így a vásárairól cgészen a XVII. századig hires Jaroslawban is. A kastélyok kerek tornyát is attika koronázza, a mire Krasiczyn kastély szolgál példáúl. A krakói és a kórnyékbeli világi építményeken ritkán fordúl eló a rustica, épen úgy ismeretlen az egész XVI. században a pillérekkel tagolt homlokzat. Ez utóbbi egészen sinja ; falain emcletenként sekély párkány fut végig és összeköti az ablakok padját. ônként értendó, hogy a téglából épült és meszelt házakon mellózték a rusticát; az ilyen házak sima külsejét sokszor sgraffito élénkité, a minek nyomai Krakóban és Dieczben vannak. A krakói renaissance építészetben nem ritka a kiszókelló ablak, az úgy nevezett erkély, mely rendszerint díszes vàllkôveken nyugszik. A homlokzat fó dísze a kapu, a milyen Krakóban nem egy maradt fönn a XVI. századból. A kaput szegélyzó rustica oszlop már a XVI. században is elófordúl, így