Seite - 696 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

696 posztócsarnok fólsó cmeleti oszlopos folyosója. Az oszlopok sima tórzsúek. A Giovanni Maria Padovano mester által 1551-ben épített püspóki palota fóldszínti folyosójának maradványain jón oszlopfóket látunk, melyeknek volutái a homlokzat felé fordúlnak. Az oszlopos folyosó, melynek a krakói házak szúk udvarán nem volt helye, de a kôrnyékbeli várakban és palotákban, valamint a városban az egyetemi collegiumok udvaraiban a XVI. század végén és a kóvetkezó század kózepén általánosan divatozott. E folyosók oszlopait ívek kótik óssze. Utóbb a dór és a toskánai oszlop is meghonosodott. Niepolomice kastély emeleti árkádjai a XVII. századból valók, nemkülónben a Baranów kastélybeliek is, melyeknek oszlopai talapzaton állanak. Megemlítjük még a Wielopolski család által Zywiecben épített palotát és a suchai kastély. Wisnicz kastély három emeletén az árkádok egy része fônmaradt. A Krakó melletti Kazimierzben levó és Krisztus testérôl nevezett kolostornak szép árkádjai van- nak. Hasonlóan szépek a krakói Krysztofori háznak részben meglevó árkádjai is. Gyakoriak a házak udvarán az emeleten végig húzódó nyílt folyosók, melyek fából vannak, egymáshoz ívek által kapcsolt díszes gyámokon nyugszanak és arra szolgálnak, hogy a lakásokat egymással ósszekóssék. Ilyen folyosója van példáúl az Anna-útczabeli sarokháznak, melyet Sloñski Gábor építész 1564-ben épített, s a krakói kastély aljában levó Dlugosz-féle háznak. A krakói lakóházakban dongaboltozatos pitvar van, mely a lépcsókhóz vagy a lépcsóházhoz szolgál ; a lépcsók korlátja rendszerint kováesolt vasból van. A szobák gerendás mennyezete a falból kiszókelló gyámokon nyugodott. Itt-ott még találkoznak ilyen mennyezet maradványai. A XVII. században épúlt házak elsó emeletén csinos kettós ablakok vannak. Az ilyen ablakok nyílását talapzaton álló, aránylag alacsony oszlopok osztják ketté; bélletüket fél vagy háromnegyed oszlopok tagolják és ezeket a kózépsó oszloppal ívek kótik óssze. Az így keletkezó nagy ablakfülkéknek kó padjaik vannak. Krakó- ban nem ritkák az ilyen ablakú házak. Ennyit mondhatunk a krakói renaissancekori világi építészet jellemzésére. A városokban és a Kárpát-alji helységekben már a XVI. század elsó felében meghonosodott a renaissance építészet. Tarnówban a régi csúcsíves tanácsházat téglából rakott attikával, kapukkal és ablakokkal látják el, Bieczben, Saczban, Krosnóban, Jaroslawban és Przemyálben is találkozunk városi épít- mények maradványaival. A renaissance építészet e korszakában számos kisebb város nyer olasz módra épített árkádokat. Ezek külónósen az idónként vásárt tarto kereskedó