Seite - 699 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

699 eredetiség jellemzi ; az alakos díszítmény azonban átcsap az építészeti formákkal való játékba. A Bandinelli-féle háznak kristályalakú kovekból rakott fala van; sarkain hasonló torzsú pillérek emclkednek, melyeken emeletenként dór gerenda nyugszik; ablakainak kóból faragott keresztszáraik, pilléralakú keretük és csúcsos ormuk van. A Szulzowski-féle ház az egyedúli, melynek homlokzatát az elsó emelet aljától a koszorúpárkányig éró pillérek tagolják. Ez utóbbi építészeti emlékhez sorakozik a XVII. század második felében a lembergi barokk múvészet, mely azonban nem alkotott kiválóbb világi építményeket. Egyébként a lembergi barokk épitészet nem alkalmazta az udvart övezö árkádokat, mig Krakó ragaszkodott az olasz iránynak e jellemzó sajátságához. A XVI. századból való ilyen árkádoknak csak tóredékeit találjuk az ormény székesegyház és a görög-keleti templom melletti udvarban; ez utóbbi árkádok oszlopainak szép törzsük van. Ellenben a házak udvaraiban itt is, Ott is szép gyámkóveket találunk, a melyeken az emeleti lakásokat összekötö fa folyosók nyugosznak. A lembergi építészek örömüket lelték az oszlopok díszítésében ; azoknak tórzsét majd egészen elborították apró nôvényekbôl ósszeállított groteszk czikornyákkal, majd meg gyúrúkkel tagolták, midón páros ablakok bélletének díszeúl szolgáltak ; nemkülönben szerettek az épúlet kíllsejének díszí- tésébe ülópadokat illeszteni. Midón Krakóról beszéltünk, már említettük a XVII. századi lakószobáknak e sajátosságát. Emlékek híján nem vagyunk képesek megállapítani, hogy a lembergi kó házak mennyiben voltak hatással a Lemberg kórñyéki kastélyok építészetére. E hatást talán inkább az egyházi építkezés terén lehetne kimutatni, azonban nem tudjuk bebizonyítani, vajon a dór rendszer részletei, melyek oly gyakoriak voltak Lembergben, eljutottak-e Zólkiew kolostor templomába és a vele rokon épúletekbe. Most áttérünk az egyházi építményekre. A sajátosságok, melyek Galieziában a renaissance építészetet jellemzik, az Ott letelepedett idegen múvészektól és a vezetésük alatt állott hazai munká- soktól származnak. Ezek a kôrûlmények azonban megváltoztak, mihelyt a XVII. század elején megkezdódótt a jezsuiták egyházi építkezése. E hatalmas társúlatnak nagy építészei voltak, kik az épûletek terveit szolgáltatták, azonkiyúl mindig olyan alkalmas vállalkozókat hivott be, a kik mellett nem szorúlt hazai munkaeróre. Ez utóbbiak nem igen tartottak lépést a múvészet fejlódésével és a vidékiességre hajlottak; a jezsuiták idegen emberei ellenben a múvészet minden kellékével fol voltak szerelve; múvészi gyakorlottságuk nem ismert 88*