Seite - 700 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

ïoo sem technikai, sem ékitményi nehézséget; prôbâlgatâs és tétovâzâs nélkill tudtâk föladatukat teljesiteni. A jezsuita épitészek Galicziäban legelöször is meghonositottâk az olasz templomok elrendezését, melynek lényeges alkotö elemei : a hosszanti és a kereszthajö, az ezek talâlkozâsa fölött emelkedö kupola és a hosszanti hajöba nyilö kâpolnâk. A templomhoz pillérekkel tagolt pompas homlokzatot alkotnak, mely oromfalban végzôdik és melyet tornyok fognak közre. Ilyenek a Kraköban, Jaroslauban, Przemyslben, Lembergben és egyebutt a XVII. szâzad elsô felében épitett templomaik. Ezek még nem âruljâk el a barokk izlésnek erôs hatàsra és festôiségre irânyùlô tôrekvését; oromfaluk még nem hajlitott formâjû ; még nem lâtunk rajtuk pillércsoportokat, sem ezeken megtört és hajlitott gerendâkat ; valamennyi megelégszik a késô renais- sance formâival. Nehâny ilyen jezsuita templom szolgâlt mintâjâûl szâmos kolostor- templomnak, melyeket a XVII. szâzad folyamân lengyel mâgnâsok a Domonkos-rendiek, a cziszterczitâk, a trinitàriusok és a karmelitâk szâmâra alapitottak. Ezek az épuletek nem mindig emlékszeruek, belsejük azonban térséges, homlokzatuk diszes, és soha sem hiânyzik röluk a kupola. A plebânia- meg a kolostor-templomokhoz csatlakozö ez idôbeli csalâdi kâpolnaknak, valamint azoknak is, melyekbe csodatevô szentképek helyeztettek el, kivétel nélkul kupoläjuk van, belsejüket pedig szertelenul gazdag stucco diszitmény boritja. A tulajdonképeni barokk izlést megelôzô ezen épitészeti korszak fontosabb emlékei kôzûl megemlitjük a zölkiewi kolostor-templomot, melyet Zölkiewski Szaniszlö alapitott 1618-ban. Ez koczkakövekböl emelt, kereszthajös épûlet; a hajök talâlkozâsa fölött kupola emelkedik; kûlsejét, nemkülönben csalâdi emlékekkel megrakott és csataképekkel élénkitett belsejét dör pillérek tagoljâk. Jellemzô sajâtsâga, hogy a pilléreken nyugvö gerendâk mezôit lengyel lovagok, ugy nevezett huszârok domboru alakjai és czimerpaizsok diszitik. Kapujân még mindig kôzépkori hatâs uralkodik. A karmelitâk kolostor-temploma Wisniczben ma foghâzi templomül szolgâl. Ezt Lubomirski Szaniszlö fö koronanagy alapitotta 1624-ben; erödit- mények közepette âllô, német renaissance jellegu szép épitmény, kereszthajös elrendezéssel ; belseje nemes hatâsû. Padozata âlâ az alapitö csalâdjânak tagjai temetkeztek. Lembergben a Boldogsâgos Szûz szép templomât, mely egykor a mezit- lâbas karmehtâké volt, Sobieski Jakab alapitotta. Ez is kereszthajös és kupolâs ;