Seite - 702 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

702 A csodatevô szentképek szâmâra épûlt kâpolnâk kôzul emlitésre méltô Kraköban a karmelita templom kâpolnâja, melynek négyzete fölött kupola emelkedik, s belsejét korinthusi pillérek ékesitik. Ugyanitt a Krisztus testének szentelt templomhoz épitett kâpolna rustica kûlsejû, belseje stucco diszitményû. A lembergi kâpolnâk kôzûl megemlitjük azokat, melyek a székesegyhâzat ôvezik, jelesûl a bejârat melletti két elsôt (Kampiana), melyek flandriai renaissance mûvészetûek. Ezeknek egyes részletei alabastromböl vannak. A XVII. szâzad vége felé az olaszos kâpolnâk s egyszersmind a kupo- lâval födött kisebb templomok is idejôket mûltâk. Az egyhâzi épitészet végsô elernyedésének képviselôi Lembergben a Domonkos-rendi és a Szent Gyôrgyrôl nevezett gôrôg-katholikus templom. Ezek érdekesek egy felôl nagysâguknâl és tojâsdad alapu kupolâjuknâl, mas felôl oszloprendjeiknél fogva, mely utöbbiak attikâkkal, obeliszkekkel és ormökkal koszoruzvâk. Nagy fiilkék és erôsen kiszôkellô pârkânyok vonjâk magukra figyelmünket belsejükben, melynek szinpadi hatâsû gazdag rokoko diszitménye Varsö székvârost juttatja eszünkbe. Az ilyesmi azonban kivétel Galicziâban. A Szaniszlö Agoston idejebeli épitészet emlékei Podhorce-ben az âlklasszicizmus jellegével birô templom és a Mniszek âltal alapitott duklai templom. A zsinagôgâk kôzt, melyek tôbbnyire a XVII. szâzadbôl valök, sok szép téglaépitmény talâlkozik ; leggyakoriabbak az olyanok, melyeket attika koronâz. A födelet elrejtô ezen attikâkat szép ormök élénkitik; a minek példâjât Zôlkiewben lâtjuk. A zsinagôga belseje tâgas, boltozatos terem ; kôzepén egy kôzéppont kôrûl négy oszlop vagy pillér, és ezeken tôbbnyire egy kis kupola emelkedik. A terem boltozatât a falakon, meg a négy oszlopon nyugvö heve- derek kilencz mezôre osztjâk. Gyakori az elôcsarnok fôlôtti oszlopos karzat, mely a nôk helyéul szolgâl. Ilyen karzata van példâûl a rzeszôwi szép zsinagô- gânak. A przeworski zsinagöga belsô diszitménye barokk és keleti elemek keverékébôl ¿11. Ez azonban mar a XVIII. sz¿zadböl valö. Attik¿val koro- n¿zott barokk izlésu zsinagög¿k Belz és Sokal kôrnyékén, Nowy S|czban és a galicziai rutének sz¿mos helységében fordùlnak elô. A legûjabb id'i épitészete. A XIX. sz¿zad elsô tizedei alatt Galiczi¿ban nem keletkeztek kiv¿lö épitmények. Az orsz¿g korm¿nya és a v¿rosi hatô- s¿gok nem érezték szûkségét az épitkezésnek ; tétlenség uralkodott az egyh¿zi épitkezés terén is. A szerzetes rendeknek a mült sz¿zad végén tôrtént fôl- oszlat¿sa kôvetkeztében az orsz¿g fôvârosàban sz¿mos kolostor kiûrûlt és kényelmes helyul kin¿lkozott hivataloknak, iskolâknak és kôrhâzaknak. Azon-