Seite - 704 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

704 tehetségét illeti. Krakö példâjât követve csakhamar hozzâfogtak a tarnöwi székesegyhâz helyreâllitâsâhoz, a mi Zacharjewicz lembcrgi épitész és tanâr vezetése alatt fejeztetett be. Krakö kôzépkori mûvészetének tanûlmânyozâsa, nemkülönben külföldi és hazai tudomânyos munkâlatok eredményeként uj épitészeti iskola keletkezett, mely elvûl követi, hogy uj épûletekre a régi idökböl fönmaradt formâkat alkalmazza. E tôrekvésnek szép eredménye az üj egyetemi épulet, az ugy nevezett Collegium novum, melyet a kraköi késô csûcsives épitészet szelle- mében a mâr emlitett Ksiçèarski Bödog épitész tervezett. A régi Collegium majus épûletérôl, jelesûl annak boltozatäröl kölcsönzött formâk az uj épûletnek pompas lépcsôcsarnokâban és emeleti folyosöin nagyszeruen jutottak érvényre. Az orszâg ônkormânyzatânak 1871-ben tôrtént életbe léptetésével Lembergben üj irâny keletkezett, mely az emlékszerû épitményeken a renaissance mûvé- szetet juttatta uralomra. Ezt azonban megelôzve, még 1863-ban keletkezett a rokkantak remek épulete, melyet Hansen Theophil hirneves bécsi épitész tervezett. Tiz évvel késôbben épité Zachariewicz Julian a mûegyetem olasz renaissance izlésû épûletét, melynek kivâlôbb részletei : az oszlopos homlokzat, a nagy lépcsôcsarnok és a Matejko festményeivel diszitett pompas aula. Ugyan- ezen épitész alkotta a Ferencz-rendi apâczâk szép templomât és kolostorât. Végûl az ô muve a takarékpénztâr épulete, melyen az olasz renaissance szelle- mében a formâk hatâsât a drâga anyag pompâja fokozza. E mesternek több jeles mûvével talâlkozunk a vidéken is, melyek kôzûl a bucniöwi csûcsives templomot emlitjük meg. A lembergi épitészet fejlôdésében korszakot alkot az orszâghâz, mely 1871-tôl 1881-ig Hochberger lembergi épitész terve szerint épûlt. Ez is olasz renaissance izlésû; homlokzatât pompas risalitok, oszlopok, korinthusi pillérek és szoborcsoportok élénkitik; remek lépcsô vezet az emeleti ûlésterembe, melyet oszlopos karzatok öveznek. Az épûlet szépségénél és mûvészi egyszerû- ségénél fogva meggyözö tanüja annak, hogy az ônkormânyzat ideje alatt az orszâgban a mûvészeti érzék is fejlôdésnek induit. Lembergben a kormâny és a vârosi hatösäg egymàssal versenyezve emelnek nyilvanos épûleteket. A kormânynak köszöni keletkezését a helytartö- tanâcs palotâja, az egyetem és a klinikàk épûletei ; a vârosi hatösäg viszont szâmos iskolât, tudomânyos és jôtékony czélû intézmények épûleteivel gazda- gitotta a vârost. A fôurak és a polgârok palotâk és lakdhâzak épitésével vesznek részt a versenyben. Igaz, hogy ezek nem mind eredeti alkotâsok;