Seite - 705 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

azt sem lehet tagadni, hogy Bécs szolgáltatja a mintát; mindazáltal bizonyos, hogy a lembergi építkezés a szobrászat és a festészet terén mutatkozó tevé- kenység mellett figyelemre méltó jelenség. Várak, kast/lyok es vdvarházak. — Galiczia gazdag romokban, kasté- lyokban és várakban, de az e fajta legrégibb emlékek csak a XIV. század végéról és a XV. század elejéról valók. A rutének lakta vidéken levó kastélyok jobbára a XVI. és a XVII. században keletkeztek. Ennek okát kónnyú meg- érteni. A fóldsánczczal, árokkal és palánkkal keritett terúleten fából épült várakat és azok bástyáit részint tüzvész, részint késóbbi átalakítás megsemmi- sítette. Hisz maga a Wawel-hegyi kastély is 1245-ben még egészen fából volt. Kétségtelen, hogy a rutén fejedelmek, meg a lengyel fóurak szintén fa épúletek- ben laktak. Grodek és Grodzisko helynevek, meg foldsánczok maradványai (a Halicz melletti Krylos) órzik a kózépkor kezdetéról való kastélyok emlékét. A legrégibb falazott várak maradványai, ma jobbára romba dúlt állapot- ban, ezek: Tenczyn, a Toporczyk nemzetség ósi fészke, Melsztyn a Dunajec mellett, Odrzykoñ Krosno mellett, a Tarnów melletti vár csekély maradványai, Lisko mellett Sobieñben a Leliwit nemzetség ósi fészke, továbbá a Dunajec és a Poprád mentén a Czorsztyn, Rytro, Tropie és Czchów melletti kisebb G. 89