Seite - 706 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

706 várak. Mindezeknek elrendezése kózépkori jellegú, de nincsenek esúcsíves részleteik, melyeknél fogva építészeti fontosságúak lehetnének. Galiczia kózépkori várainak legszebb maradványa a Krosno város melletti Kamieniec, mai nevén Odrzykoñ, ósi fészke a Moskorzewski nemzetségnek, mely e vártól a Kamieniecki nevet vette fól. Szikla tetején áll, melynek legmagasabb pontján ótszógú nagy óregtorony emclkedik; a még meglevó vállkóvek tanúsága szerint egykor védelmi folyosója is volt. Az óregtorony mógótti udvarban volt a várúr kétemeletes palotája, a várkápolna és egy titkos kijáró. A bejárat csúcsos ivú kapun és vonóhídon át az alacsonyabb fekvésú elóudvarba vezetett, a mely a vártisztek lakását és az órség szobáit foglalta magában. A belsó udvar végében négyszógúen kiszókelló bástyában volt az egyedúli kút, melyhez a tisztek és az órség emberei csak az óreg- tornyoti át juthattak. Ugyanebben a négyszógú bástyában volt a fegyverkamra. Az alacsonyabb fekvésú elóudvarban a gazdasági épúletek romjai láthatók; a bejárat melletti sziklán folismerhetó, hogy egykor órtoronyúl szolgált. E várat 1657-ben Rákóczi fólgyújtotta, s azóta pusztúlni hagyják. Melsztyn várat a Dunajec mellett emelkedó és mesterségesen befásított tekintélyes magaslat tetején Spytek krakói várnagy 1340-ben építteté. Még fónnáll a tóbb emeletre osztott magas torony, mely kózlekedó folyosóval és kamrákkal volt ellátva; emelcti helyiségei lakásokúl szolgáltak. Ezeknek csúcsíves ablakai mellett lóvórések láthatók. Kerító falainak, valamint a Spytek Lórincz által a XVI. században épitett palotának csak romjai maradtak fónn. A Krzeszowice melletti lenczyn várat Nawój, a Tgczyñski nemzetség óse az 1319. év táján építteté. Erdóség kózepett levó tekintélyes magaslaton, a vár nagyszerú romjai kózúl emclkedik ki a még fónnálló óregtorony, továbbá a kápolna és a kétemeletes lakóház maradványa. Az elóudvarból az út két fal kózótt vezet az óregtorony hoz. Az elóudvar bejáratát két sor lóvóréssel ellátott, kerekalakú bástya (barbakan) védelmezi; ugyanitt még árkok és egy vonó-híd nyomai is láthatók. Az egész elóudvart ormókkal koszorúzott és lóvórésekkel ellátott fal, s téglából épitett hengeralakú bástyák sora óvezi. A XVI. század- ban T^czyúski János, wojniczi várnagy, ki 1593-ban halt meg, a vár külsejét újabb falakkal erósítette meg. E falak, melyeket jellemzó attika koronáz, a vár belsó udvara kórúl folyosót alkotnak. A krakói vár, mely most katonai czélokra szolgál, sziklás magaslat tetején áll; a magaslat alját a nyugati oldalon a Visztula mossa. Kózépkori részei a Tyúkketrecznek (Kurza stopa) nevezett toronyszerú építmény, mely kelet felé