Seite - 707 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

kiszökellik a palota testéból, továbbá a szomszédjában emelkedó csúcsíves, kétcmeletú épúlet. Mind a kettó Lajos, Lengyel- és Magyarország királya idejébôl (1390) való. A Tyúkketrecz a vár kápolnája volt, a mellette levó csúcsíves épúlet egyik foldszinti termének keresztboltozatán a záró köveket a magyar és a lengyel czímer díszíti. Az ormókkal koszorúzott falak, meg a nehány óriási torony valószinúleg a XV. századból vedó. Az elóvár azon a helyen lehetett, a hol most a katonai kórház áll. Az éjszaki oldalon levó, jól védett fó bejáratnál még fónnáll a barbakan alsó része és a boltozatos folyosó. Az elóudvarban a nemesek, meg a papok házai és templomok állottak. Ebben különbözött a krakói vár a tóbbi vártól, a melyeknek elóudvarában gazdasági épúletek voltak. Wísnicz kastély Bochnia mellett. (XVII. század). Romba dúlt kisebb várak vannak a Kárpátok aljában, a Dunajec és a Poprád mentén, a magyar határon. Ezek csekély terjedelmúek, nehezen megkózelíthetó magaslatokon fekszenek, fal óvezi udvarukat, a melyben az órség lakásáúl szolgáló egyszerú épület áll. E kis várakra nézve jellemzó a falkerítésú udvarban emelkedó magas óregtorony, továbbá a jól védett bejárat. Ilyenek Czorsztyn, Rytro, Muszyna, Tropie, Czhów várak és a Szczawnica kózelében levó Pieníny váracska falmaradványai. A XIV. században épúlt a Zator melletti Lipowiec vár kerek tornya, és Oswiçcim vár tornya is. A XIV. századi várak egyszerú úrilakait a XV. század végén kastélyok váltják fól, melyek inkább a kényelmet, mint a biztosságot tartják szem elótt. Példa erre a Wojnicz melletti Dçbno kastély és Wünicz kastély régi része. Amaz ma is lakható állapotban van, emez romba dúlt. Az ilyen kastélyokat is fallal és árokkal óvezett magaslatra építették ; a védelemre szolgáló tornyok 89*