Seite - 708 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

708 és bástyák a tôbb emeletû kastély sarkain emelkednek ; a jó magasan fekvó belsó udvarba lépcsôk vezetnek. A kastély három szárnyában lakószobák vannak ; a kerító falhoz csatlakozó negyedik szárnyban van a bejárat. A szobá- kat az udvar bclsejében emeletenként kôrulfutô fa folyosók kótik ôssze egy- mással; e folyosók gyâmkôveken nyugosznak. Dçbno kastély erkélyein és nyers falú tornyain késó csúcsíves díszítés nyomai láthatók. Egyes részeit, így a fó kaput a XVII. században átalakították ; mindazáltal a kastély egészben véve megórizte régi jellegét. Dçbno kastélyt az Odrowaz nemzetségból származó Dçbinski Jakab krakói várnagy építé a XV. század második felébcn. Anyaga kó és tégla. IVttnicz kastélyt Kmit urai, a szomszédos vidék birtokosai építették. A csúcs- íves építészet batása a kerek saroktornyokon és a magasabb fekvésú belsó udvaron mutatkozik. A csúcsíves részletek azonban elpusztúltak, midón a XVII. század elején Lubomirski Szaniszló a kastélyt átalakíttatta. A Dunajec mentén levó Roznóiv kastély nevezetes maradványai a XVI. század elejéról valók. E kastély egykor Tarnowski hetmán atyjának birtoka volt. Terjedelmés eródítmény, mely soha sem fejeztetett be; de meglátszik rajta, hogy építóje a legújabb eródítési rendszert akarta alkalmazni. A sarkain kiszükelló bástyák nagy, boltozatos helyiségeket rejtenek magukban, melyeknek résein át az ágyúkkal két irányban lehetett lóni. Kóból épített erós védó folyosóból nyílnak a rések. A fodótt bástyát, mely óriási koczkakóvekból épúlt, renaissance czímerpaizsok díszítik. A régi eródítményból fónmaradt még egy rustika bástya, melyen nagy kapu és mellette gyalog járók számára egy ajtó nyílik, továbbá egy vonó-híd nyomai, végúl egy kirohanásra szolgáló rejtett folyosó. Kár, hogy ez a maradvány, meg a fal, mely a fodótt bástyát a kapuval ôsszekôti, gazdasági épúletté alakíttatott át. A XV. század végén a vagyonos családok díszes és kényelmes palotákat kezdtek építeni. Ennek az volt a kôvetkezménye, hogy a Jagellók udvara a Wawelen levó krakói kastélyt szúk lakásnak találta és azt I. Zsigmond király alatt renaissance izlésben gyôkeresen átalakították. így keletkeztek a királyi paloták, melyek pusztúló félen ma is fonnállanak. Zsigmond király Olasz- országból meghívta a florenczi születésú Francesco Lori építészt, Filippo Lori és ennek neje, a Settignanóban született Angela Balsinello fiát és megbízta az új lakosztályok építésével. A florenczi építész, kinek nagybátyja annak idején Alberti és Rosselini vezetése alatt dolgozott, megrajzolta az új épúlet terveit, de magát az építkezést 1516-ban bekóvetkezett halála után Bartolomeo