Seite - 710 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

710 tanúskodnak, hogy e palotán a hazai munkások mellett olaszok is dolgoztak. A nyugati szárnyon egy igen szép kiszokelló renaissance ablak vonja magára figyelmünket; pompás a táblákkal kirakott és rozettával díszített fó kapu, s méltóan sorakoznak hozzá az árkádok ívei. A palotabeli termek és szobák pompájának emlékét több fôljegyzés megôrizte; ezek szerint a termek renais- sance mûvészetû mennyezetének diszét a falakat borító arras i kárpitok egészí- tették ki. A Tyúkketrecz nevú épúlet mellett emelkedó toronyban stuccóval díszített kápolna van, melyet Waza III. Zsigmond készíttetett. Neki köszönte a palota egyéb diszét is. Tudjuk, hogy a lengyel nemesi családok lassanként elhagyogatták a Kárpátok lejtóinek magaslatain levó fa kastélyaikat és falukban újonnan épített emeletes úri lakokba költözködtek, melyeknek ugyan nem volt udvaruk, azonban elég kényelmet és a csócselék támadása eilen kelló biztosságot nyúj- tottak. Ez úri lakok emeleti része nagy ebédló terembôl, e mellett kisebb szobákból és a saroktornyokban levó fülkékból (alkierze) állott. A földszintet tornácz és kamrák foglalták el. A kaput vonó-híd védelmezte. A foldszínti ablakok magasan voltak. Párkányukat attika koronázta. A XVI. századbeli ilyen nemesi lakok példája a Bobowa melletti Jezówban ma is lakható állapotban levó udvarház, mely 1525-ben épúlt. Ablakai renaissance keretúek, szobái gerendás mennyezetúek, s falait festés díszíti. Megemlítjük még a Grybów melletti úgy nevezett Szyvibark kastélyt. Ez nagy épúlet, melynek sarkain tornyok emel- kednek, párkányát attika koronázza. A tornyok alja zömök, emeleti helyiségük pedig kiszökellö gyámokon nyugszik. A nemesi udvarház e fajtája nagy szabású alakot ölt a fórangúak birto- kain. Ezek nagy udvart kórúlzáró tornyos paloták. Van bennük kápolna, számos terem és szoba, a mint a mágtiások zajos életmódja megkivánta. Az ilyen épúletet legfölebb árok óvezi, azért nem is nevezhetó várnak. Neve- zetesebb kozúlok a Visztula menti Baranóur-hax\ lesznói Leszczyñski András, Brzesk-Kujawia vajdája által 1579-tôl 1602-ig épített kastély. Ez hosszanti négyszog alakú ; nagy udvarát mindkét emeletén árkádok futják köriil ; sarkai- ból lakásrészekúl szolgáló kerek bástyák szökellenek ki ; a fó homlokzat kôzepén torony emelkedik és ez alatt a bejárat nyílik. Az árkádok oszlopai talapzatokon állanak. Számos ajtó szép keretc tesz bizonyságot az építész tehetségéról. Az épúlet részben ma is lakható. Ide tartoznak a Kalwarya Zebrzydowska köze- lében Sucha-ban levó kastély régi részei, melyeket a Zywiecból származó Wielopolski nemzetség épített. De ennél nevezetesebb a Przemyál melletti