Seite - 716 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

?Í6 A Dnieszter melletti Czarnelica várat Czartoryski Mihály Gyôrgy, braclawi vajda 1659-ben építé. Ennek romjai kôzt a német-alfôldi renaissance ízlésú kapu vonja magára a figyelmet. Pniów vár alakja négyszôghôz kôzelit; számos bástyával megerósített falai vannak. A Kuropatwy nemzetség építteté. E vár egyike azon eródítményeknek, melyekben 1648-ban az oda menekúlt nép sikerrel védekezett a kozákok ostroma ellen. A Zbrucz folyó kôzelében levó Sidorów vár magas hegycsúcson épúlt; alakja hosszanti négyszógú; falait lovórésekkel ellátott bástyák és toniyok erósítik. Festói kép egy magas szikla tetején Jaslowiec vár, a Jaslowiecki nemzetség építménye, mely 1643-ban a Koniecpolski család birtokává lett. Megemlítjük még a Zbrucz folyó melletti Kvdryñce és a Dniester melletti Czerwonogród várat. Veszedelem idején a ruténiai várakban fából barakokat építettek a szomszédos falvak lakói számára, a kik fegyverrel, lóvó szerrel és élelemmel el'iátva kerestek itt menedéket. A XIII. században kevés kastély és eródítmény épúlt ; ellenben ez idótájt kezdték a lengyel fónemesek lakóhelyeiket szépiteni, Franczia- és Németország példáját kóvetve pompás kerteket, színházakat, lovagló-iskolákat alkottak. Rzeszów kastély, a Lubomirski herczegek székhelye, e tekintetben a leg- kiválóbb emlék. Festészet és szobrászat. Galicziában a kózmúvelódésnek, így a festészetnek és a szobrászatnak is két fó fészke van : Krakó, a hajdani lengyel királyság fóvárosa, és Lemberg, Galiczia mostani fóvárosa. A kózépkor végeig mind a két város lakossága jobbára német volt és csak a XVI. század elsó felében vált teljesen lengyellé. Ennélfogva az azon idóbeli festészet és szobrászat is java részében német jellegú volt. Azonkivúl Lembergben a lengyel és a német lakosság mellett rutének is laktak, a kik más vallást kóvetvén, isteni tiszteleti szükségleteiket byzanczi hagyományok alapján álló termékekkel látták el. Azonban már itt meg kell jegyeznünk, hogy míg a nyugati festészet már jókor hatást gyakorolt a byzanczi-rutén festészetre : emennek legcsekélyebb hatását sem érezte a nyugati festészet. Elsó sorban a nyugati festészettel és szobrászattal foglalkozunk. Ezeknek fejlódése oly fényes korszakokkal dicsekszik, melyek teljesen ósszevágnak a nyugati polgárosúlt élettel. E részben természetesen Krakó lesz ismertetésünk fó tárgya, míg Lemberget mintegy kiegészítésúl csak mellesleg érinthetjük.