Seite - 717 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

717 Lesz szo a byzanczi festeszetr6l is, mely nem erdekesseg nelkuli es meltci arra, hogy kozelebbrSl megismerjok. A krakoi festoknek 1490-ben mar jol szer- vezctt czehilk volt, mely- nek eredete, szamos nev bizonysaga szerint, visz- szanyulik a XIV. szazad vegere. Lembergben a XVI. szazad masodik feleben tunik fol a fcstok czehe, noha ketsegtelen, hogy mar a XV. szazad- ban is megvolt. A len- gyelorszagi festeszetre annak kezd6 koraban nagy hatassal volt a pragai iskola, mcly alta- lan fontos szerepet vitt a kozepkori muveszet- ben. Ez szinte Onkent kovetkezik a Krako es Praga, valamint Nagy Kazmer lengyel kiraly es IV. Karoly csaszar kozti elenk Osszekotte- tesb6l. Nyilvan valo, hogy a XV. szazad kozepetol kezdve kOvetkezetesen novekedett a nurnbergi ' iskola hatasa. A krakoi , . . Kulmbachi Sues Hans : Szent Katalin h alii a. templomokban nagy szammal vannak olyan festmenyek, melyek muveszeti jellegQk tanusaga szerint a krakoi muhelyekb<5l kikerult egykori szarnyas oltarok maradvanyai. A Szent Gyorgy templomban tizenegy kep van, melyeknek mindket oldalan Krisztus