Seite - 718 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

718 kínszenvedésének jelenetei ábrázoltatnak. A Szent Katalin templomban levó képeknek szintén mindkét oldalán ugyanez a tárgy van ábrázolva, az elóbbieknél még érdekesebben. Amazoknak aranyozott alapjuk van, emezeken a hátteret épúletek és tájak foglalják el. A waweli székesegyháznak a Szent Keresztról nevezett kápolnájában két kózépkori szárnyas oltár van. Az egyik 1469-ból való. Ennek kózepét a Szentháromságnak fából faragott képe foglalja el, a szárnyakon szentek legendáit ábrázoló festmények vannak. A másik 1470-ból való. Ennek szárnyain Krisztus életét ábrázoló festményeket látunk, a melyek azért is kiváló figyelmet érdemelnek, mert a keleti bólesek egyike Jagello Lajos királynak, a Jagello dynastia megalapítójának képmása. Végul Szent Katalin templomában van a legjellegzetesebb festmény, mely nézetünk szerint szintén a krakói czéhból kerúlt ki. Ez alamizsnás Szent Jánosnak a XVI. század elejéról való szárnyas oltára; szárnyainak mindkét oldalát számos festmény díszíti, melyek az alakok jellegzetességénél és az aranyos háttérrel jól óssz- hangzó, élénk színezésüknél fogva a krakói festészetnek ez idóbeli legjobb alkotásai kózé tartoznak. Habár manapság, a korábbi nézettól eltéróleg, már nem szokás oly nagy fontosságot tulajdonitani a hatásnak, melyet a flandriai iskola az éjszak- európai ósszes festészetre gyakorolt, mindazáltal az emlitett múvek láttára lehetetlen e hatást fóltétlenúl tagadni. Krakó kereskedói révén épen úgy kózlekedett Flandriával, mint a tóbbi Hanza város. Sót, mi tóbb, valamint Lübeckbe és Danzigba, épen úgy Krakóba és kórnyékére is Gentból és Brüggéból rendeltek flandriai festményeket. Szydlowiecki Jakab, a Jagellók egyik udvari méltósága a XV. század végén Flandriából rendelt képeket az általa alapított templomok oltárai számára. Kétségtelen, hogy e képek is gyakorolhattak hatást a krakói festók egyikére-másikára, nem is tekintve azt, hogy egyik-másik fiatal festó a fólszabadúlás után kótelezett vándorló évei alatt Flandriába is ellátogatott. A flandriai hatás legfóltúnóbb a Czartoryski-féle múzeum azon festményén, mely A. G. monogrammal és 1517 évszámmal van jelólve. E kép az egykori Szent Mihály templomból származik, mely a Wawelen állott, de aztán lebontatott. Azonban a krakói festókón nem csupán a nürnbergi és a flandriai iskola hatása látszik meg; az emlitett festmények kózt találkoznak olyanok is, melyeken a sváb iskola ismertetó jelei uralkodnak. A krakói nemzeti múzeum- ban egy festményen, mely a szent családot ábrázolja, a halovány hússzín, a hosszúkás arczok, a fólíratos lobogó szalagok határozottan a sváb iskolára