Seite - 720 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

720 vallanak. Minthogy pedig a városi könyvek tanúsága szerint különbözö idöben Németország minden vidékéról vándoroltak be telepúlók Krakóba és Galiczia cgyéb városaiba, épen ncm csoda, hogy a kózépkori festészct fönmaradt tcrmékei közt az említett irányokon kivúl sok másféle irány nyomaira is akadunk. A XV. század második felétól kezdve a krakói festók sorában mind súrúbben találkozunk olyanokkal, a kik kétségtelenúl lcngyel származásúak. Noha egyfelól számos múvész nevét ismerjük, másfelól nagy számmal vannak olyan festmények, melyeket nem lehet ama nevek viselóinck tulajdonítani, és könnyen elképzclhctô, hogy a festmények közt vannak olyanok is, melyek lengyel festó alkotásai : mindazáltal a XV. század végeig valamennyi festmény tisztán német jellegu. Midón a XVI. század végén a városok teljesen lengyelekké váltak, lassanként és észrevétlenûl a festészet is megváltozott. Az azon idôbôl való festmények múvészeti jellege német, jelesúl nürnbergi eredetre valí ugyan, mindazáltal bizonyos helyi, mondhatjuk lengyel ismertetö jeleket is veszünk rajtuk észre. Az ábrázolt alakoknak kerek, ifji'idad areza, kiálló arczesontjaik és a szláv faj egyéb sajátosságai tanúskodnak az új irányról. A nemzeti múzeumban levó számos képen észre lehet ezt venni. E képek jobbára kisebb falusi templomokból származnak. A kozmúveltségi és múvészeti élet fö helyén megvoltak ugyan a festészeti iskola elemei, de nem eléggé éretten arra, hogy jellemzó sajátosságú tulajdonképeni iskolát alkossanak. A lengyel királyok, s azoknak példáját követve a korona méltóságai múvészeti szükségleteik kielégítésérc külföldi festöket hívtak az országba. De ezek a festôk nem vétettek föl a városi czéhekbe és azért csak kivételképen találunk a városi íratokban fôljegyzéseket, melyek róluk szólanak. Ezek a festôk jobbára Nürnbergból kerúltek. Ily módon lépett Diirer Hans, a nagy Dürer Albert öesese I. Zsigmond király szolgálatába. Kulmbachi Sues Hans, ki oly bensó kapesolatban volt Dürer iskolájával, hasonló módon hivatott meg a Boner család által. Amannak fó múvei voltak az akkoriban renaissance ízlésben újjá épített királyi palotát díszító falképek. A krakói nemzeti múzeumban is órzik egy kisebb festményét, mely Szent Jeromost ábrázolja és 1526-ból való. További múve a Ferencz-rendi kolostor keresztfolyosójában Tomicki püspök- nek állítólagos képmása. Ugyanott más püspökök képmásai is láthatók, de azok más festóktól valók. Kulmbachi Sues Hans mesternek számos, részben igen szép múvével dicsekszik Krakó. Szent János evangelista életének jeleneteit ábrázoló négy festménye az ottani Szent Florián templomban, alexandriai