Seite - 726 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

726 sót a maga ncmében páratlan a Boehaim Boldizsár által készített „Codex pictoratus" a Jagello-féle kónyvtárban. Ez az 1500 és 1508 kózótti idóbcn keletkezett és a benne levó festmények azon kor városi és czéhbeli életét kimerítóen ábrázolják. Kétségtelen, hogy e képek világi festó ecsetje alól kerúltek ki és meglátszik rajtuk a Brandt-féle „Narrenschiff" fametszeteinek a hatása. Ugyanezen mester múvei ama nagy számú és még gazdagabb eló- állítású miniatur képek, melyek Ciolek Erasmus, plocki püspók pontificáléját díszítik. Ezt a Czartoryski-féle múzeumban órzik; miniatur képei az egyházi és az udvari életet, tóbbek kózt a király és a királyné koronázását ábrázolják. A krakói székescgyházi káptalan kónyvtárában levó evangeliumos kónyv I. Zsigmond ajándéka. Ezt tóbb festó készíté, s egy némelyik képén kónnyú ráismemi azokra a múvészekre, a kik a két elóbbeni eodexen is dolgoztak. Meg kell emlitenünk a Zamojski grófok varsói kónyvtárában órzótt pompás pergamen foliánsokat, melyek a gneseni érsekek életét ábrázolják, továbbá a poseni Kurnikban a Dziatyñski-féle kónyvtárban levó egyik érdekes e fajta emléket a Szydlowieckiek „Liber Geneseos" czímú codexét, végúl pedig a krakói székesegyházi káptalan kónyvtárának még egy evangéliumos kónyvét. Mindezeket számos, egész lapnyi nagyságú miniatur kép díszíti és valamennyiók egy és ugyanazon iskolából kerúlt ki, a mely azonban a már emlitett iskoláktól külónbózik; kétségtelen, hogy mindannyi Krakóban készúlt. E konyveknek arany és lazur festékkel elóállított ábrázolásai fényesen mutatják be a renaissance múvészet pompáját. Meggyózódünk belólük arról, hogy a krakói miniatur festészet a XV. század végén és a XVI. század elején lépést tartott a királyi udvar fényével és a jagellói egyetem fólvirágzásával. A krakói elsó nyomtatványokat is gyakran díszítették a krakói miniatur festók rajzai szerint készített fametszetek. Ezt mondhatjuk külónósen Hochfeder Gáspár 1504-ik évi és rothenburgi Haller János 1508, 1511, 1526 és 1528-ik évi nyomtatványairól. Ezek a kiadók egyébként számos fametszctet Nürnberg- ból és Augsburgból kólcsón is vettek. Azonban nem csupán a miniatur festészet és részben a fametszet virágzott Krakóban: lassanként fejlódésnek indúlt ott a rézmetszet is. Stoss Vid réz- metszetei, melyek ma oly ritkák és a gyújtók által annyira keresettek, java részben Krakóban készúltek. Ezt bizonyítja a mester elsó korszakára valló múvészeti mivoltuk, bizonyítják továbbá a papir vízjegyei, melyek az azon idóból való krakói kézíratokon is elófordúlnak. Ha ehhez hozzá veszszük, hogy a XV. században a Jagellók székvárosának palotáiban és templomaiban