Seite - 730 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

730 A maguk természetes valóságában és közelröl kell látni ez alakokat, hogy múvészeti értéküket teljesen méltányoljuk. A jobb felól álló, kiaszott lábszárú, nyersen formált térdú, lesoványodott alak, a ki nyakát kinyújtva fejét fólemeli, elsó rangú múvészhez méltó alkotás. A mesternek Krakóban levó két másik múve: Jagello Kázmér királynak monogrammal és 1492-ik évszámmal ellátott síremléke a Wawelen, és egy domború mú, mely Krisztust az Olajfák-hegyén ábrázolja és a Mária templommal átellenben egy heiz falába van beillesztve. A síremlék modoros építészeti alkotmány, anyaga fehér pettyes vörös márvány, a mi fokozza nyugtalan hatását és megrontja szépségét; a rajta levó alakok azonban kiváló alkotások; valámennyit erós valószerúség jellemzi. Ugyanezt mondhatjuk a domború múról is. De minthogy a fafaragás a festészettel és az Otvósséggel ugyanegy ezéhbe tartozott, a szobrászat pedig, melynek anyaga kó, a kófaragó múvészetnek egyik ágát tette és teljesen el volt külonítve a fafaragástól, azért nagyón valószinú, hogy Stoss Vid a most említett két múnek csak a mintáját szolgáltatta, de a mellett a síremlék kidolgozására is személyesen felügyelt. A királyi síremléket Passaui Hitber Jörg, a domború múvet, úgy látszik, egy ismeretlen és kózónséges kófaragó dolgozta ki. Stoss egy további múvének tartják Kallimachus Fülöp humanistának, Jagello Kazimir gyermekei tanítójának 1497-böl való síremlékét. Úgy látszik, a síremlék kózépsó alakja, mely az elhúnytat ábrázolja, Stoss saját munkája. Ez bronzból van óntve és valószinú, hogy Viseher Péter nagy hírú óntómúhelyéból kerúlt ki. Az óntvény szépsége, s gondos cizelláltsága egyaránt e múhelyre vallanak; az alak mintáját azonban Viseher csak Stoss Vidtól kaphatta, a ki Kallimachust személyesen ismerte, s neki helylyel-közzel dolgozott is. Azonkivúl a síremlék hátterét, annak érdekes részleteit is maga Stoss készíthette, a mennyiben e háttér építészeti jellegére nézve megegyezik a Mária templombeli domború múvek építészeti részleteivel. Meglehet, hogy a Szent Florián templombeli szárnyas oltár fafaragványai, melyek kereszteló Szent János életét ábrázolják, szintén Stoss iskolájából származnak. Ezen oltár szobrai azonban, melyek a XVI. század elsó éveiben készúlhettek, sokkal nyugodtabbak és gyóngé- debbek, sót nemes, költöi lelkúletú múvészre vallanak. Ezzel az iskolával egy enes ósszekóttetésben áll a tudományos akadémiában órzott triptychon, mely Mária életének jelencteit ábrázolja és melynek fó képe a nürnbergi mester egy metszetének hú utánzata. Stoss hatása számos krakói kó díszít- ményen mutatkozik, a, mi kónnyen megérthetó a korabeli kófaragókhoz való viszonyából. Azonkivúl fölismerjük hatását akárhány fafaragványon is,