Seite - 734 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

734 kivételképen megtôrtént, hogy egyes megrendelôk a régi ôsszekôttetések révén és megszokottságból Nürnberghez fordúltak. 1551-ben Labenwolf Pongrácz Nürnbergben egy ismeretlen elhúnytnak egész alakját ábrázoló síremléket készített Lemberg számára, de ez a síremlék nem maradt fönn. Ugyanezen nürnbergi mester neve kapcsolathan van Krakónak legszebb német renaissance jellegú mûvével. Ez I. Zsigmond királynak 1538-ból való ezüst tábori oltára, melyet most a Zsigmond kápolnában óriznek. Flötner Péter fából faragta, Labenwolff sárga rézbe öntötte és végúl Bayer Menyhért nürnbergi ötvös ezüstból verte ki, és az utóbbi mester saját nevének kezdóbetúivel jelölte meg az oltárt. Sokkal nehezebb a XIV. századból maradt kó emlékek eredetét kiderí- teni. Krakóban több szokatlan becsú, XIV. századbeli síremlék és domború díszítmény találkozik. A Mária templom régibb részeit, a szentély külsején a csúcsíves ablakok felsö íveit alakok és csoportok díszítik, a melyek ruhájának ízléses formai, s üdén, vonzó valószerúséggel alakított arcza bámúlatra ragad; a Ringen levó egyik háznak dísztermében, az úgy nezezett hetman-teremben gondos kimunkáltságú és jellegzetességú heraldikus domború díszítmények vonják magukra a figyelmet. A székesegyházban a legrégibb királyi síremléken az 1333-ban elhalt Lokietek László király alakját látjuk. A síremléket nem sokkal a király elhúnyta után fia, Nagy Kázmér, állította fol. Ennél jóval nagyszerúbb Kázmér király síremléke, mely a sziléziai fejedelmeknek Boroszlóban levo legjobb síremlé- keihez hasonlítható. Lokietek síremléke kôzônséges kóból, Kázmér királyé ellenben magyarországi vörös márványból van. Az elhúnyt királynak élet- nagyságú alakja szép formájú, könnyü mennyezet alatt, ordító oroszlánon áll. Az apa és fia síremlékét osszehasonlítva, fogalmat nyerünk két korszak közti külonbségról : egy felôl a romokból folocsúdó, más felôl a nem sejtett hatalomra emelkedó birodalom közti külonbségról. Nagy Kázmér síremléke múvészeti jellegénél és kimunkáltságánál fogva hasonló Borek krakói polgár nejének 1373. évi síremlékéhez, mely a Ferencz-rendiek templomában van. Meglehet, hogy mindkettót egyazon mester készítette. Nagy Kázfnérnak síremlékét valószínúleg utódja, Nagy Lajos, Magyar- és Lengyelország királya állíttatta és talán része volt benne Lajos anyjának és Kázmér nóvérének, Erzsébetnek is, a ki fia helyetteseként egy ideig uralkodott Krakóban. E síremléket most egy oltár födi el, azonban képekból jól ismerjük. Jagello László síremléke 1434-ben készúlt ; noha szintén az elhúnyt képmását túnteti föl, az elóbbinél jóval cseké-