Seite - 735 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

735 lyebb értékû. Hatâsât még inkàbb rontja az, hogy Jagello Kâzmérnak Stoss Vid âltal készitett siremléke szomszédsâgâban âll. A Maria templombeli szép mârvany lapon, melyen az 1510-ben elhunyt Bethmann krakôi polgâr âbrâ- zoltatik, még észrevehetôk a kôzépkori mûvészeti hagyomânyok. Ugyanezen idôtâjban tunt fol az olasz renaissance, mely uj korszakot nyit meg és ugy a fôvâros, mint a vidék emlé- keit eredetre, muvészetre és jellegre nézve àtalakitja. A német hatâs ekkor hât- térbe szorùlt és a tért, melyet a mûveltség fejlesz- tésében elfoglalt, a mind hatalmasabban kifejlôdô olasz hatâsnak engcdi ât. Krakôban és ugy lâtszik, az egész akkori Lengyel- orszâgban az elsô renais- sance emlék Jan Olbracht kirâly sirja, melyet anyja, ausztriai Erzsébet, és fivére, akkor Zsigmond herczeg, 1502-ben és 1503-ban âllitottak. Ez annyiban is jellemzô, hogy a muvészet mindkét irânya egyesûl benne. Az elhunyt alakja, melyet Stoss Vid valame- lyik kezdô tanitvânya készi- tett, legalâbb a ruhàzat és K o n i c z T à d é s a j à t k i a z l t i a & arczkëpe" az elrendezés tekintetében majdnem hû utânzata Jagello Kâzmér siremlékének ; ellenben a fùlke, melyben az alak ail, ûgy kapuszeru alkatânâl, nagysâganâl, valamint diszitményeinél fogva egészen olasz renaissance jellegu. Diszitményei megegyezôk a XV. szàzadi éjszak-olaszorszàgi diszitményekkel, alkata pedig Rovarelli pùspoknek Ferrarâban levô siremlékéhez hasonlit. Ugyanezen muvésztôl szarmazik a krakôi kirâlyi palota legrégibb részének diszitménye. Az ilyen siremlék egyébként nem volt kivétel vagy ritka jelenség abban az