Seite - 738 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

738 kirâlynét, a Jagello csalâd utolsö sarjât, jellemzôen âbrâzolja. Egy mâsik hasonlö nevû szobrâsz, valôszinûleg az elôbinek a fia, készité Bâthory Istvân sircmlékét. Ha a festészetrôl és a fafaragâsrôl szölva hivatkoztunk a lengyel eredetû mûvészekre, a kik a kôzépkori czéhckbôl és a német iskolâkbol kerûltck ki : most sem hallgathatjuk el azokat a lengyel szobrâszokat, kik olasz mintâkon képezték magukat és a renaissance mûvészet képviselôi voltak. Wadowski Péter 1593-ban âllitâ fol Spytek Jordan pompas siremlékét a kraköi Katalin templomban ; a mûveinél és âllâsânâl fogva sokkal ismertebb urzçdôwi Michalowicz Jânos 1572-töl 1575-ig készité Padniewski Bödog püspöknek a székesegyhâz egyik kâpolnâjâban levô renaissance mûvészetû szép siremlékét. Ez az olasz renaissance mûvészet jökor összekeveredett a helyi jellegû csûcs- ives mûvészettel és hozzâjârûlt ahhoz, hogy a barokk izlés idejében is sokâig érvényben maradtak a nemesebb formâk, azonkivûl elômozditotta nevezetes kôfaragô iskolâk képzôdését, végûl pedig Krakö épitészeti emlékeinek sajâtos jelleget kölcsönzött. Az éremvésô mûvészetnek a nagy szobrâszattal kapcsolatban épen olyan szerepe van, mint a miniatnr festészetnek a nagy festészet mellett. A XVI. szâzadbôl szâmos érem maradt fönn, melyek kirâlyok és kirâlynék, valamint kivâlô magân személyek tiszteletére nyilvân Kraköban verettek. A legszebbek azonban olasz termékek. Az imént emlitett Giovan Maria Padovano mesternek négy érmét ismerjük: az egyik I. Zsigmond kirâlyé 1532-bôl, a mdsik Bona Sforza kirâlyné érme, a harmadik és a negyedik Zsigmond Agoston kirâlyé. Domenico Veneziano 1548-ban készité e kiràly érmét. Gian Jacopo Caraglio, ki több éven ät tartözkodott a kiràlyi udvarnàl, 1540-ben készité I. Zsigmond és felesége, Bona Sforza érmét, de ezek nem maradtak fönn. Meglehet azonban, hogy a Jagellök ismert legszebb érmei közt, melyek mâig sincsenek meghatârozva, egyik vagy a mâsik az emlitett mesterek müve. Nem szölunk a nürnbergi eredetû érmekrôl, melyek ugyanazon uralködökat âbrâzoljâk ; lételûk egymagâban elég bizonyitéka annak, hogy mily élénk és sokoldalû volt a mûvészeti élct a Jagellök udvarân. A mondottakat összefoglalva arröl gyözödünk meg, hogy a kraköi és azzal kapcsolatban az orszâgbeli mûvészeti élet a XV. szâzad kôzepéig prâgai hatâs alatt fejlödött ; azontül Nürnberg vitt fontos szerepet, a mi a XVI. szâzad kôzepéig, sôt a mûvészi ipar egyes âgaiban még azontûl is tartott. De a XVI. szâzad elején mâr mutatkozik az olasz hatâs, melynek révén a mûvészeti