Seite - 740 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

740 újjászületés új formái meghonosúltak. Az olasz hatás részint Florcnczból, részint Sienából, részint Lombardiából, s általában éjszaki Olaszországból származott. A fejlódés kezdetén az ország határain kivúl, az idegen országok nagyobb városaiban készúlt múvek elégítik ki a helyi szükségletet. Késóbb az idegen múvészek, németek és olaszok maguk látogatnak el az országba, ott letelep- szenek, megházasodnak, családot alapítanak, a család utóbb lengyellé válik és folytatja alapítójának múvészeti tevékenységét. Végúl ezek batása alatt, s ezek iskolájában úgy a XV., mint a XVI. században hazai származású, lengyel festók és szobrászok nevelkednek, a kik mestereik múvészi modorát elsajátítják és azt faji sajátosságaikboz mérten átalakítják. A fejlódés e folyamatában az egymással. elegyúló ntlrnbergi és olasz hatás az uralkodó elem ; az olasz hatásban egyenló része van a florenczi, meg az éjszaki Európában általános érvényú lombárd-velenczei múvészetnek, és e kettóból származnak a lengyel- országi szobrászatnak és festészetnek eredeti helyi sajátosságai. A XVII. század elején Krakó fontossága hanyaüani kezd. A kormány és a királyok székhelye 1596 és 1602 kôzôtt az éjszakra fekvó Varsóba helyeztetik át. Krakó ugyan továbbra is megmarad koronázási városnak, gazdag és hatalmas püspokség székhelyének, s ekként mintegy második fóvárosnak ; kiváltságos vezetó szerepét azonban clveszti, lakossága csókken és ennek kóvetkeztében szellemi élete megzsibbad és lassanként elhal. A hit- újítás küzdelmeit azonban fólváltja a katholikus visszahatás, és így nem szúnnek meg az emlékszerú múvészeti vállalatok, melyek az egyház gyózelmének elósegítését czélozzák. Uj templomokat építenek, új oltárokat emelnck, oltár- képeket festenek, síremlékeket állítanak, a megkapó, lármás hatásra tórekvó barokk ízléshez alkalmazkodva fólújítják a templomok belsejét, a mivel gyakran karôltve jár a kózép és a renaissance kori maradványok pusztúlása, noha ez utóbbiak múvészeti becsre nézve jóval folúlmúlják azt, a mi helyílket elfoglalja. E korszakban eleinte az olasz, utóbb a németalfóldi hatás uralkodik ; azonban a tiszta lengyel városban, valamint az ország egyéb városaiban is a múvészeti szükségletet, ha nem egyedúl is, de java részben lengyel múvészek elégítik ki, a kik vagy az egyik vagy a másik hatás alatt álló iskolában nevelódtek. A század elsó felében a velenczei iskolabeli múvészek* jelesúl Paolo Veronese és Tintoretto epigonjai viszik a fó szerepet. A Bellunóból származó Tommaso Dolabella, a ki Antonio Vasilachi, más néven Alíense tanítványa, kineveztetvén III. Zsigmond udvari festójévé, Krakóban letelepszik és számos tanítványt hagy maga után. Az ó, valamint az általa kiképzett lengyel képírók