Seite - 741 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

741 festményei Kraköban Szent Katalin, Szent Mark és a Domonkos-rendick templomâban läthatök. A szäzad mâsodik felében Rubens eilenâllhatatlan hatâsa vâlik uralkodövä, de mellette a németalfôldi rézmetszetek révén Van Dyck muvészete is érvényre jut. A Rubens irânyât kôvetô hazai festôk közül különösen Lcxycki Fcrencz cziszterczi szerzetes érdemcl emlitést. Kraköban, Przeworskban és Lembergben az ottani cziszterczi templomban levö öriäsi festményei bizonyâra rézmetszetek nyomàn készultek ; mindazâltal nagy iigyes- ségrôl és biztossagröl, helylyel-közzel pedig finom szinérzékrôl tanûskodnak. Emlitésre méltô tovâbbâ Frehcrus Daniel kraköi polgâr, a ki az arczképfestést mûvelte. Egyik mûve, a kraköi Ferencz-rendi kolostorban levô és 1664-bôl valö arczkép, mely Trzebicki pilspököt âbrâzolja, a kraköi püspökök fön- maradt legjobb képmâsai kôzé tartozik. Sobieski Jânos kiséretében 1663 és 1703 közt foltûnik Martino Altomonte (tulajdonképen Hohenberg), a ki Sobieski kastélyaiban : Zolkiewben, Podhorceben és Lembergben szâmos képet festett. A XVII. szâzad végén és a XVIII. szâzad elején a németalfôldi és a römai, tehât ismét olasz modoros festôk voltak hatàssal a lengyelorszâgi festészetre. Azokat a lengyel festôket, a kik külföldön tanültak, elôbb Gérard de Lairesse, utôbb Carlo Maratta hatâsa vonzotta. Ezeknek iskolâjâbôl kerûl- nek ki azok a lengyel festôk, a kik elôdeiknél nagyobb hirre és nagyobb fontossâgra emelkcdtek. Gérard de Lairesse egyik tanitvânya, a kraköi szüle- tésû Lubieniecki Bogdan, ismert genre- és tâjfestô, nemkülönben rézmetszô. Ez lcginkâbb Hollandiâban és Németorszâgban dolgozott, utôbb Berlinben a nagy vâlasztô fejedelcm szolgàlatâba àllott ; élete vége felé visszatért ugyan hazâjâba, azonban itt oly keveset alkotott, hogy festményei a lengyelorszâgi gyûjteményekben fölötte ritkâk. Az orszâgra nézve sokkal nagyobb fontossâgû Maratta két tanitvânyânak a XVIII. szâzad elejére esô tevékenysége. Ezek egyikc Czechouicz Simon, a legjobb egyhâzi festö azok között, a kik Kraköban születtek, mâsika pedig Konicz Tâdé, a ki szintén kraköi szûletésu, s korâhoz képest ncm volt hijân az erônek és a jellemzetességnek. Czechowicz szâmos festménye lâthatô Krakônak és az orszàg egyéb vârosainak templomaiban, igy többek közt a Lemberg melletti Podhorcéban. Legkivâlôbb és legérettebb alkotâsai azonban Wilnöban és Varsöban vannak. Konicz utôbb beöltözött laikus kapuezinus barâtnak és mint ilyen agg korâban halt meg. Festményei azon iskola szerint, melybôl szârmazott, édeskések, folyton ismétlôdô alakjai egyhangûak ; ugyanazon târgyat sokféleképen vâltoztatva âllitja elô, azonban mindernellett lélekre hatö, zenei hangülatot tud kölcsönözni jobb mûveinek.