Seite - 742 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

742 Konicz, helyesebben Kunze, a ki Krakóban letelepúlt német családból szárma- zott, élénkebb színeket használ, a valóságot hivebben tukrözteti vissza, múveit több eró és valószerúség, de a mellett kevésbbé gyongéd érzelmek és kevésbbé fínom kimunkáltság jellemzik. Legjobb képei a krakói missio-templomban vannak; azonkivúl számos müve magángyújteményekben óriztetik. A XVII., nemkülönben a XVIII. századbeli festészet sokkal inkább díszító természetú és sokkal kevésbbé onálló, általán nagyon is fölszines folfogású, sembogy képes volna a való életet és a nemzeti sajátosságokat kifejezésre juttatni. Ez a festészet határozottan világpolgárias és legjobb alkotásai, noha lengyel név fúzódik hozzájuk, mivoltuknál és tartalmuknál fogva sokkal kevésbbé krakói vagy lengyel termékek, mint példáúl a XVI. század elsó feléból való festmények. Nem tagadható azonban, hogy Czechowicz, kivált pedig Konicz múveiben a helyi jelleg valamivel határozottabban mutatkozik. Konicz, noha német származású, az egykorú múvészek közt leginkább lengyel jellemú. Azonban ez már a hanyatlás ideje, s pedig nem csupán a múvészet, hanem az ország hanyatlásának ideje, a mi természetesen minden téren érezhetó volt. Jellemzó, hogy midón a lengyel királyok idegen festóket hívtak udvarukba, ugyanakkor lengyel festók kénytelenek a külföldön keresni foglalkozást. Lubieniecki külföldön töltötte életét és müvei is ott vannak; Konicz élete vége felé Rómába és Spanyolországba ment és onnan tóbbé nem is tért vissza. E korszakban a szobrászat is ugyanazon, vagy az azokkal rokon irányok hatása alatt állott. 1620-ban ismeretlen mester faragta kóból az apostolokat ábrá- zoló ama barokk szobrokat, melyek a krakói Szent Péter templom homlokzatát díszítik és ugyan e század végén a comói származású Fontana testvérek készíték a krakói Szent Anna templom pompás stucco díszítménycit. A Boim családnak a lembergi székesegyházban levó kápolnáját német iskolában tanúlt hazai kófaragók látják el szobrászati díszszel, a mely meglehetósen nyers ugyan, mindazáltal nines híján a díszító hatásnak. A legkiválóbb szerepet azonban Pfister János tehetséges szobrász viszi, a ki Boroszlóban született, de Lengyel- országban telepedett meg és 1612-töl 1640-ig Lembergben hírneves múhely élén állott. Legkiválóbb múvei Tarnówban az Ostrogski herezegek, továbbá Brzezanyban, Lemberg mellett, a Sieniawski család síremlékei. Az elóbbi már- ványból és alabastromból készített, helyenként aranyozott és színezett hatalmas alkotmány, melynek pompás díszítménye és festöi hatása meglepó. De leg- jellemzöbb e korszakra nézve, hogy a bronzontés, melynek a XVI. században Krakóban oly kiváló képviselói voltak, most hanyatlásnak indúl, az országban