Seite - 742 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2
Bild der Seite - 742 -
Text der Seite - 742 -
742
Konicz, helyesebben Kunze, a ki Krakóban letelepúlt német családból szárma-
zott, élénkebb színeket használ, a valóságot hivebben tukrözteti vissza, múveit
több eró és valószerúség, de a mellett kevésbbé gyongéd érzelmek és kevésbbé
fínom kimunkáltság jellemzik. Legjobb képei a krakói missio-templomban
vannak; azonkivúl számos müve magángyújteményekben óriztetik. A XVII.,
nemkülönben a XVIII. századbeli festészet sokkal inkább díszító természetú
és sokkal kevésbbé onálló, általán nagyon is fölszines folfogású, sembogy
képes volna a való életet és a nemzeti sajátosságokat kifejezésre juttatni.
Ez a festészet határozottan világpolgárias és legjobb alkotásai, noha lengyel
név fúzódik hozzájuk, mivoltuknál és tartalmuknál fogva sokkal kevésbbé
krakói vagy lengyel termékek, mint példáúl a XVI. század elsó feléból való
festmények. Nem tagadható azonban, hogy Czechowicz, kivált pedig Konicz
múveiben a helyi jelleg valamivel határozottabban mutatkozik. Konicz, noha
német származású, az egykorú múvészek közt leginkább lengyel jellemú.
Azonban ez már a hanyatlás ideje, s pedig nem csupán a múvészet, hanem az
ország hanyatlásának ideje, a mi természetesen minden téren érezhetó volt.
Jellemzó, hogy midón a lengyel királyok idegen festóket hívtak udvarukba,
ugyanakkor lengyel festók kénytelenek a külföldön keresni foglalkozást.
Lubieniecki külföldön töltötte életét és müvei is ott vannak; Konicz élete
vége felé Rómába és Spanyolországba ment és onnan tóbbé nem is tért vissza.
E korszakban a szobrászat is ugyanazon, vagy az azokkal rokon irányok
hatása alatt állott. 1620-ban ismeretlen mester faragta kóból az apostolokat ábrá-
zoló ama barokk szobrokat, melyek a krakói Szent Péter templom homlokzatát
díszítik és ugyan e század végén a comói származású Fontana testvérek készíték
a krakói Szent Anna templom pompás stucco díszítménycit. A Boim családnak
a lembergi székesegyházban levó kápolnáját német iskolában tanúlt hazai
kófaragók látják el szobrászati díszszel, a mely meglehetósen nyers ugyan,
mindazáltal nines híján a díszító hatásnak. A legkiválóbb szerepet azonban
Pfister János tehetséges szobrász viszi, a ki Boroszlóban született, de Lengyel-
országban telepedett meg és 1612-töl 1640-ig Lembergben hírneves múhely
élén állott. Legkiválóbb múvei Tarnówban az Ostrogski herezegek, továbbá
Brzezanyban, Lemberg mellett, a Sieniawski család síremlékei. Az elóbbi már-
ványból és alabastromból készített, helyenként aranyozott és színezett hatalmas
alkotmány, melynek pompás díszítménye és festöi hatása meglepó. De leg-
jellemzöbb e korszakra nézve, hogy a bronzontés, melynek a XVI. században
Krakóban oly kiváló képviselói voltak, most hanyatlásnak indúl, az országban
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Galiczia (2), Band 19/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Galiczia (2)
- Band
- 19/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1898
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 456
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch