Seite - 744 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2
Bild der Seite - 744 -
Text der Seite - 744 -
744
nem találkoznak erök, a kik a múvészet e technikáját gyakorolnák, és jellemzó,
hogy a fém múveket, melyek nem az ötvösseg korébc tartoznak, most már
Danzigból szerzik meg, nem pedig Nürnbergból, a mely város azon közben
elveszté korábbi múvészeti fontosságát. Danzig, ez az éjszaki tengerparti város,
mely a lengyel birodalom terúletéhez tartozott, e korszakban az ország köz-
múveltségi szükségletei tekintetében ugyanazt a szerepet viszi, mint elöbb a
múvészeti életnek a Pegnitz melletti fó fészke, Nürnberg. Ugy látszik, hogy
Danzigban készúlt Danigiel Erasmus krakói lakosnak a krakói Mária templom-
ban levó és 1624-böl való bronz emléke, mely elrendezésének egyszerú nemes-
ségével a régi jobb idókbeli alkotásokkal vetekedik. A székesegyházbeli Wasa-féle
kápolnának neh.éz barokk rácsa, melyet 1673-ban Weinhold Mihály öntött
bronzból, a rajta levó fólírás tanúsága szerint szintén danzingi munka. Hasonló-
képen jobbára danzigi eredetúek a királyi sírokban levó gazdag diszú horgany
koporsók is. Végúl meg kell említenünk a székesegyházban álló ezüst koporsót,
melyben Szent Szaniszló ereklyéi óriztetnek. E koporsó, melyet angyalok tar-
tanak a vállukon és melynek külsejét diszitó domború múvek a szent életének
jeleneteit és csodatetteit ábrázolják, 1671-ben Van den Rennen Péter danzigi
múhelyében készúlt. Mind e múvek közel állanak a késóbbi németalfóldi barokk
izléshez, a mely tudvalevóleg igen erós hatással volt Danzig múvészetére. Ha
azonban az ország azon idóbeli állapotát igazságosan akarjuk megitélni, szem
elótt kell tartanunk annak belsó és külsó korúlményeit. A városok elszegényed-
nek és tekintélyük esökken; a törökök eilen a kereszténység védelmére oly
sokáig viselt háborúk, végúl a kozákok és a svédek betórései egy felól akadá-
lyozták az országot a természetes haladásban, más felól pedig elpusztitották
egykori múveltségének számos emlékét. Lassan és fokozatosan állott be a
romlás, mely Lengyelország eddigi tórténetének konyvét lezárta és egy új,
cgészen más alapokon nyugvó korszakot nyitott meg.
Még azokról az emlékekról kell szólanunk, melyek Galiczia rutén terúletén
byzanczi batas alatt keletkeztek. Ezekról már a XIII. századi krónikák is adnak
hirt; azonban az ország egész terúletén nem találkozik egyetlen byzanczi jellegú
emlék sem, mely a XV. századnál régibb volna, és ezck sem keleti Galicziában,
hanem a lengyel birodalom régi fóvárosában, Krakóban vannak. Értjük a
v Wawelen levó székesegyház Szentkereszt kápolnájának falfestményeit. melyekról
fönt futólag már megemlékeztünk. Jagiello Ulászló, kinek anyja görög vallású
orosz hcrczegnó volt, miután királylyá lett és a XIV. század végén fölvette
a keresztséget, szülóvárosából, a lithvániai Wilnóból rutén festóket hivott meg,
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Galiczia (2), Band 19/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Galiczia (2)
- Band
- 19/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1898
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 456
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch