Seite - 749 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

749 kenységének a târgyât az egyidejû eseményekbôl, Krakônak és kôrnyékének életébôl és természetébôl meriti. A XVIII. szâzad végérôl valö selejtesebb mûveket jellemzô bâgyadtsâg, elmosôdottsâg és kidolgozâs, valamint tartalom tekintetében valö fôlszinesség visszatükrözödik e csekély készûltségû festô mûveirôl, a kit a legjobb akarat vezérelt és a maga korâban nagy kedveltség- nek örvendett. A kortârsakat mûveinek nem alakja, hanem tartalma érdekelte és ez mûveinek tôrténeti értéket kölcsönöz. A komoly tôrekvések, melyek hatârozott czélra irânyûltak, csak a 30-as években mutatkoznak, midôn az e szâzad elején szerény alapokon keletkezett krakôi mûvészeti iskola vezetése Stattler festôre bizatott. Stattler-Stanski Adalbert Kraköban született, Vicenzo Camuccini tanitvànya volt s Olaszorszâgban, jobbâra Rômâban hârom évet töltött. A Makkabaeusokat âbrâzolô terjedelmes festménye, mely Overbeck römai falképeinek irânyât követi, nagy hirt szerzett neki, kivâlt miutân Pâris- ban dijjal tûntették ki. Emelkedett és messze tekintô tôrekvések âltal lelkesitett elméleti ember volt, rokon lélek az akkor Rômâban élt römai és német festôkkel, a kiknek târsasâgâhoz tartozott ; vallâsos târgyû kisebb s nagyobb festményei ma mär csak tôrténeti érdekûek, arczképei azonban tehetségrôl tanûskodnak. A valôsâg behatôbb tanûlmânyozâsa egyik-mâsik arczképének fïnom szaba- tossâgot kölcsönöz, a mi mai napig megôrizte érdekességûket. Sok tanitvânya volt és nem csekély hatâst gyakorolt a következö nemzedékre. Mellette még Rejchan Alajos és Maszkowski Jânos tanitottâk Lembergben a rajzot és a festést. Ezek kevésbbé nagy czélok felé törekedtek és kivâlt az arczképfestésben tüntek ki. Mindez azonban csak kezdet, a jôvônek elôkészitése volt és ez teszi értékessé. De a mûvészetek fejlôdésébcn vannak pillanatok, a mikor hirtelen és vâratlanûl fôltûnik valamely egyéniség, az ûj virâgzâsi korszak elôhirnôke. Ilyen tûnemény volt Michalowski Péter. Kraköban, 1 Soi-ben született; csalâdja szâzadok öta lakott a vâros kôrnyékén. Nagy szellemi tehetséggel volt megâldva, de tulajdonképen nem mûvészszé képezte magât ; élénk részt vett Krakô és Galiczia nyilvânos életében és a festészetet, a mely irânt hajlamot érzett, inkâbb szôrakozâsbôl ûzte. Minthogy azonban hivatottsâgot érzett magâban, egyetemi tanulmânyait Gôttingâban befejezve, Pârisban Charlet iskolâjâba lépctt tanitvânyul. Ha festészeti mûveit tekintjük és bâmûljuk alkotâsainak merészségét s valôszerûségét, meggyôzôdûnk rôla, hogy a mit teremtett, azt nem tanûlhatta nyugati Eurôpâban. Azon kôrûlményekbôl, a melyek kôzt élt, megértjûk, hogy nagyobb és befejezettebb mûveket nem hagyott maga utân. A mit alkotott, azt barâtainak és rokonainak szânta ; nem