Seite - 750 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

750 a nagy kózónség számára dolgozott. Múvei tóbbnyire vízfestmények, rajzok és olajfestésú tanúlmányok; kivételképen fordúlnak eló kóztük arczképek, jelenetek a katonai életból, népi alakok, lovak, okrók és egyéb házi állatok. E tárgyakhoz itt-ott egy-egy visszaemlékezés csatlakozik, így egy jelenet a Charlet múhelyében tóltótt idóból, részletek a napoleoni háborúkból, jelesúl gyakran elófordúl a _ kis káplár" fehér lovon ülve. Képzeló tehetségc egyszer kivételképen annyira megélénkúl, hogy hozzá fog a „Samosierra hegyszoros be vétele" ábrázolásához. E hadi tettben nevezetes részük volt a lengyeleknek. Az ábrázolás, mely eredetileg csak vázlat akart lenni, élénk szenvedélytól lüktetó hatalmas festménynyé alakúlt és egyszerú színei mellett is rendkivüli színezó tehetséget árúl el. Az életnagyságú fejek és mellképek hatalmas arczképfestói tehetségról tanúskodnak. Michalowski semmi fontosságot nem tulajdonított festészeti múveinek, sót azt sem hitte, hogy hazájában a festészet valaha fólvirágozhatik. Mindaz, a mit alkotott, oly kevéssé volt hozzáférhetó, hogy múveit a nagyobb kózonség csak a legutóbbi lembergi kiállításon ismerte meg. Michalowski élete végére esik egy festó múvészeti tevékenységének a kezdete, a ki tehetségének természeténél és alkotásának jelleménél fogva leg- jobban eleget tett az általános szükségletnek és kózérzületnek, s egyszersmind legtalálóbban fejezte ki azon idók hangúlatát. Ez a festó Kossak Gyula, a ki Wisnitzben, 1824-ben született és ma is él. A nagy koltók tevékenységének utolsó éveiben kisebb koltók tüntek fól, a milycn volt példáúl Pol Vincze. Ennek „Gawendy" és „Dalok a hazából" czimú kóltcményei általánosan el voltak terjedve. A falusi élet, a lengyel falusi nemesség társas élete, továbbá az annyira drága családi hagyományok, nem a tisztán látó tórténelem, hancm az ósók nagy tetteiról való emlékezés, melyet a nagyatya a kandalló tüzénél pipázgatva mesél az unokáknak, ezek a benyomások, mclyek annál nagyobb vonzó eróvel bírtak, mennél határozatlanabbak voltak, s mennél szabadabb tért nyitottak a képzeló erónek, ezek érdekelték legjobban a napoleoni háborúk és az 1831-iki fólkelés utáni idók társadalmát, s ezek kinálkoztak leghála- datosabb tárgyúl az ónnak és az ecsetnek, a mennyiben legalkalmasabbak voltak a kónnyed vizfestmény által való ábrázolásra. Csakugyan Kossak Gyula majdnem kivétel nélkül a vízfestményt múvelte. Elóbb Horace Vernet, majd Adam tanitványa volt; számos kiváló múvészi becsü vizfestmény kerúlt ki ecsetje alól, melyek az egész országban elterjedtek és a múvész tehetségéról s rendkivüli termékenységéról tanúskodnak. Kossak legjobb múvei: „Mohort