Seite - 752 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

752 köszöni, a másik egyházi festö és Führich tanítványa. Az elóbbi IJ/fler- Radymno (született Rzeszówban, 1830-ban és ma is él) kis festményeinek a torténeti hagyományokból vett hátteret adott, ilyenek: «Egy nagy hadvezér halála", „Egy hadfi kószóntése". Múveit érzelmes hangúlat jellemzi. A másik Szynaleivski Bódog (szül. Krakóban 1825-ben, meghalt 1892-ben), kevésbbé volt termékeny, de múveit nagy gonddal dolgozta ki és híven ragaszkodott Führich nemes mintáihoz. Löffler-Radymno múvei Bécsben a császári múzeu- mokban és a múvészeti akadémia gyújteményében láthatók; Szynalewski nehány kisebb festményét a krakói nemzeti múzeumban órzik. E kornak leg- határozottabb múvészi egyénisége Rodakowski Henrik volt (szül. Lembergben 1823-ban, meghalt 1894-ben). Bécsben jogi tanúlmányait befejezvén, Párisba ment, a hol Cogniet mútermébe lépett és arczképei 1852-ben és 1858-ban az ottani kiállításokon az elsó díjat nyerték. Nagyszabású múvész volt és bensó baráti ósszekóttetésben élt a legjelesebb franezia múvészekkel; festett torténeti képeket, fali díszítményeket, rajzolt vázlatokat az Uiáshoz és az Odysseához; azonban hajlama leginkább arczképfestéshez vonzotta. E fajban legkiválóbb múvei: Dembinski tábomok arczképe, mely most a krakói nemzeti múzeum- ban óriztetik, továbbá anyjának arczképe, mely a család tulajdonában van. Arczképeit az ábrázolt egyéniségének beható tanúlmányozása, a jellemzó vonások fínom kidolgozása, nagy gyakorlottság, nemkülónben szép színezés jellemzik. Mind e sajátságaiknál fogva múvei az egykorú legkiválóbb arczképek sorában foglalnak helyet. Ekként Michalowski pessimismusa alaptalannak bizonyúlt. Ellenkezóleg, a fólsorolt jeles múvészek a társadalomban élesztették a múvészet szeretetét, a nagy politikai szerencsétlenség által lesújtott lelkekbe új ösztönt plántáltak; mások ismét a nyugati múveltség hatása alatt terjesztették a rajztanítást, és mély tartalmú, formailag jelesebb, az országban eddig nem látott tókéletességú múvészeti alkotásokat állítottak fól elóképekúl. Szynalewski élete végeig tanított a krakói múvészeti akadémián, Lóffler ma is tanít ugyanott. Végúl Rodakowski volt a legelsó, ki a világ elótt bebizonyította, hogy vannak lengyel festók, kik érdemesek arra, hogy ismertek legyenek és pedig oly idóben bizonyította ezt be, a midón még nem volt tulajdonképeni lengyel festészet. E nemzedéknek hatása alatt egy újabb és izmosabb nemzedék keletkezett és az elóbbinek vállain még magasabbra emelkedett. A kóltészet kora elmúlt, hatása azonban mély nyomokat hagyott a társadalomban; e hatás a 60-as évek ideális hangúlatának egyik eleme volt és kifejezést nyert az 1863-ik