Seite - 766 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

766 legszebb müve. Nagyobb alkotâsai domborû mîivek és siremlékek. Noha ezek is gyôngéd és nemes érzésrôl tanüskodnak, mindazâltal nem mentek bizonyos ridegségtôl és az ô-kori szobrâszat irânti elfogultsâgtôl. A szobrâsznôk közül emlitést érdemelnek Rozniatowska Antonia és Certowicz Tolla. Mind a kettô Oroszorszâgban, a kicwi kormânyzôsâgban született, amaz 1860-ban, emez 1863-ban, de mind a kettô Krakôban tart mutermet. Nagy tehetségu mûvész volt a korân elhûnyt Lipinski Szaniszlô (1840 —1882); szintén kivâlô tehetségûek a még élô Wojtowicz Péter és Pleszowski Antal. Az elôbbi Przemysl kôrnyékén 1862-ben született, Kundmann tanitvânya volt, egy ideig Budapesten élt, utöbb Lembergben telepedett meg. Nagyobb figyelmet a „Sabin nôk elraboltatâsa" czimû csoportja, kivâlt a fûrdôbôl kilépô fiatal leâny mezitelen alakjât âbrâzolô bronz szobra keltett, mely magân tulajdonban van. Pleszowski a Krakô melletti Lagiewnikiben 1857-ben született, Rômâban tamilt és hosszabb ideig ott dolgozott. Az a siremlékul szolgâlô alak, melyet képben bemutatunk, a renaissance mesteri alkotâsainak hatâsât ârûlja el; mély érzés mellett a szobrâszat lényeges követel- ményeinek megértése teszik kivâlô tulajdonsâgait. Ekként a szobrâszok tekin- télyes sora egésziti ki a festôkét és reményt ad, hogy a szobrâszat terén is élénkebb tevékenység fejlôdik ki, mihelyt a kôrûlmények kedvezôbbek lesznek. Mûvészi ipar. Az egykori Lengyelorszâgban, melynek Galiczia a mült szâzad utolsô évtizedéig alkotô része volt, lâtszôlag megvoltak mindazon kedvezô fôltételek, a melyek közt a nagy mûvészet mellett a kis mûvészetek is fôlvirâgozhatnak. A fényes és bôkezû fejcdelmi udvar, mely az akkori muveltséggel együtt jârô nemesebb és finomabb môdban élt, s mely mindig élénk érintkezésben volt a német és az olasz mûvészeti fô helyekkel, a gazdag és a tékozlâsig pompa- kedvelô, a paduai, a bolognai és a pârisi egyetemeken jârt fônemesség, a nagyszerû templomok alapitâsàban és fôldiszitésében mutatkozô âldozatkészség, mely sokszor tülment az okos szâmitâs hatârain, a bâr csekély szâmû, de a XVI. szâzadig a muvelôdésre hajlandô vârosok jômôdû és elôkelô gondol- kodâsû polgârsâga: mind együtt hivatottaknak lâtszottak arra, hogy hathatôsan elômozditsâk a mûvészi ipar fôlvirâgzâsât. A mi azonban ennek kedvezett, az egyszersmind gâtlô akadâlylyâ is lett. Az udvar kelleténél jobban megelôzte az orszâgot, a fônemesség a polgârsâgot, a polgâri osztâly meg magât a népet ;