Seite - 770 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

770 a milyenek példáúl a fémóntés és az ötvösseg. Ha továbbá azt tekintjük, hogy a Lengyelországhoz tartozó Danzig város látta el az országot a múvészi ipar fínomabb termékeivel, könnyen megértjük, hogy a német kis múvészet legközelebb esett, legolcsóbb volt és ennélfogva legnagyobb népszerúségnek örvendett. A XVI. század elején érezhetóvé válik az olasz hatás. Ugyanis, míg a német iparmúvészet a nép alsóbb rétegeibe vette be magát és ott meg- honosodott, addig a királyi udvarból és a fónemesség palotáiból számúzi azt az olasz iparmúvészet. I. Zsigmond király második felesége, Bona Sforza, a krakói udvarba átülteti az olasz ízlést, az olasz szokásokat és az olasz mestereket. Az emlékszerú építmények építése és díszítése czéljából meghívott olasz építészek és szobrászok, a milyenek példáúl Bartolommeo Berecci és Giovan Maria Padovano, nagyon elósegítették az olasz iparmúvészet hatását annál is inkább, mivel az iparmúvészet legtöbb ága, jelesúl az asztalos és a lakatos múvesség, valamint általában minden díszító múvesség az építészet izlését szokta követni. A két múvészeti irány, t. i. a német és az olasz; a melyek kozúl amaz különben is erós hatását érezte emennek, kezd lassanként egybeolvadni, és míg némely sajátosságaikat kölcsönösen foláldozzák egymásnak, mindkettó hódol a helyi kórúlményeknek és ekként az idegen talaj kóvetelményeihez alkalmazkodva bizonyos mértékig új és sajátos múvészetté válnak. A lengyelországi iparmúvészet fönmaradt számos termékének egyik jellemzó sajátossága, hogy egyéb határozott adatok híján hajlandók vagyunk azokat egyaránt olasz és német eredetúeknek tartani. A német és az olasz hatáshoz harmadikúl csatlakozik a keleti hatás, mely épen oly hatalmas és tartós volt, mint a két elóbbi. Lengyelország és az ottomán Kelet közötti kozlekedés mindig nagy volt, sót a két ország közti állandó viszály nemhogy megszakította volna, hanem ellenkezóleg elósegítette a kölcsönös érintkezést. E tekintetben nem is a politikai, hanem a kereskedelmi kózlekedés volt döntö. Lengyelország állandó kereskedést úzott a legtávolabbi Kelettel és épen Lemberg, Galiczia mostani fóvárosa volt az ország Kelettel való kereskedelmének fó és lerakodó helye. Innét kerúltek az ország többi részébe mindazon keleti kereskedelmi czikkek, melyek a tulajdonképeni múvészi ipar korébe tartozván, természetszerúen nagy hatással voltak a hazai iparra. E hatásból származik a lengyel múvészi ipar számos termékének ama sajátosan kevert jellege, mely az idegen kutatót zavarba ejti. Ide tartoznak elsó sorban a szövö múvészet és az ótvósség, másod sorban pedig az agyagipar termékei. A szövd müvészetben uralkodik leghatározottabban ez a könnyen téve- désbe ejtó kevertség, jelesúl a Kelet és a Nyugat közt ingadozó díszítményes