Seite - 784 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

784 nemes technikái nem váltak mélységes titkokká. Különösen a trébclésról, ez igazi múvészi technikáról mondhatjuk ezt, a mclynek régi termékei majdnem egyen- rangúak a nagy múvészet alkotásaival és a melynek igen szép cmlékei talál- hatók a galicziai templomokban és gyújteményekben, a milyenek példáúl, hogy csak nehányat említsünk, a Flótner-féle domború múvek a krakói Zsigmond kápolna szárnyas oltárán, továbbá Szent Szaniszló koporsója és Rennen Péter danzigi ötvösnek egy mûve szintén Krakóban, a székesegyházban. A galicziai legutóbbi kiállításon nem egy trébelt domború ábrázolás volt látható, melyek a legjobb e fajta német és franczia múvek sorában méltó helyet foglalnak. Ilyenek voltak példáúl Matejko alakokban gazdag festményeinek domborított és czizelált másolatai. Ezeknek készitói, a krakói Hakowski és a lembergi Dornhelm B. a trébelés elókeló technikájának igazi mestereiúl mutatkoztak be. Galiczia a f¿mmiivess¿g minden fontosabb ágának, a bronz- és a horgany- óntésnek, valamint a lakatosságnak számos és múvészi becsú emlékével dicse- kcdhetik. Nem szólunk az olyan múvekról, a milyenek pl. Frigyes bibornok (meghalt 1503) siremléke, mely Vischer Péternek tulajdoníttatik, továbbá a milyenek a krakói és a vidéki templomokban levó bronz emlékek. Ezek a tulaj- donképeni múvészet kórébe tartoznak. Nagy számmal vannak e^ eken kivúl a régi idóból való olyan remek múvek, a melyek a nélkül, hogy átlépnék az ipar határát, meggyózóen tanúskodnak arról, hogy az országban a bronz és a vas megmunkálása a fejlettségnek igen magas fokán állott. Lembergben egykor virágzott a bronz-óntés ; a város által fóntartott óntómúhelyben nem csupán ágyúkat, hanem harangokat, csillárokat, sót szobrokat is öntöttek. A Lemberg- ben öntött ágyúk, melyek egész Lcngyelországban el voltak terjedve, múvészeti tekintetben is figyelemre méltók, a mennyiben majdnem kivétel nélkül szépen vannak mintázva és domború ékítményekkel díszítve, mint a XVI. és XVII. századbeli fónmaradt példányok is bizonyítják. A városi óntómúhely, mint möndottuk, nagyobb múvészeti fóladatokra is vállalkozott ; az ugyan nem bizonyos, hogy a lembergi székesegyházban levó sírcmlékck bronz szobrai lembergi múhelyból kerúltek ki, de más felól kétségtelen, hogy Szcnt Mihálynak ugyanott levó és a XVII. századból való horgany szobra, valamint az arkangyal által mególt sárkánynak sokkal régibb bronz szobra hazai múvek. Régi és hazai készitményú, múvészi formaérzékról és technikái jártasságról tanúskodó számos kisebb bronz és vórós réz tárgy maradt fonn mai napig, kóztük szépen domborított tálak, kereszteló medenezék, fényvetítók, csillárok és gyertya- tartók. A lembergi zsinagóga kilenez ágú, óriási gyertyatartója, mely a galicziai