Seite - 792 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

792 A mezei gazdaságra. esó terúlet, az 1892-ig tortént mívelési változ- tatásokat figyelembe véve, 3,810.033 hektár szántófoldból, 109.351 hektár kertból, 875.776 hektár rétból és 753.296 hektár legelóból áll (ide értve 33-395 hektár havasi legelót) egészben tehát 5,548.454 hektárt tesz, vagyis az ország egész terúletének 70.69%-a- Ebból a szántófoldekre 48.54%, kertekre l.39, rétekre 11.,6 és legelókre 9.60% esik. Az állandó kataszteri fólmérés alkalmával, mely Galicziában 1848 és 1852 közt tortént, a szántófoldek 3-590-376 hektárt, vagyis 45-74%-át, a kertek 109.338 hektárt, vagyis 1 •39%-át. a r é t e k 813.465 hektárt, vagyis lo.36%-át, a legelók 768.943 hektárt, vagyis 9-8o%-át tették az ország egész terúletének. Akkoriban tehát a mezógazdaságilag értékesített terúlet egészben 5,282.122 hektárra, vagyis az összesnek 67.29%-ára rúgott. A mezógazdasági mívelés alá fogott terúlet tehát az utóbbi negyven év alatt 266.332 hektárral növekedett, s ebból magukra a szántófoldekre, melyeknek terúlete az erdók és legelók rovására gyarapodott, 219.657 hektár, vagyis a szántófoldek eredeti terúletének 6.,%-a esik. E számok mértékeúl szolgálhatnak az ország gazdálkodási haladásának. Az emlitett fóbb mívelési nemekre esó terúletek az egyes országrészek szerint természetesen nagyon különbözök, a mint ily nagy kiterjedésú ország- ban máskép nem is lehet, mivel a tartomány a délról határáúl szolgáló Kárpátok hegylánczolata hoszszában húzódik és számos folyó szelte hullámzatos lejtó- ségével nyugaton a Visztula-menti síkságig, keleten pedig á szármát fensíkig terjed. A délkeleti nyolcz politikai kerúletben, melyek a keleti hegység vidékét foglalják el s a leggyérebb lakosságúak, átlag az egész terúlet 2 2°/0-a esik a szántófoldekre, míg a kertekre o.(,4°/0, a rétekre 16, a kózónséges és havasi legelókre pedig 14%' a mi ósszesen 53 százaléknyi gazdaságilag mívelt terú- letet tesz. E vidék némely tájain azonban a szántófoldekre esó terúlet még csekélyebb, így példáúl Kosów tórvénykezési kerúletében csak 4 százaléknyi, a kutyi és delatyni kerúletben 6, a dolinaiban pedig 8 százaléknyi. A nyugati hegység vidékén, melyen a sziléziai határtól kezdve Krosnóig hét kózigazgatási kerúlet van, a gazdasági mívelés alatt levó terúlet átlaga jóval nagyobb. Egészben 68°/0-a az ósszes terfiletnek, a miból a szántófoldekre majdnem 45, a kertekre 0.72, a rétekre 7.24% esik. E vidék egyik kerúletében sem kisebb a szántófoldekre esó rész 25°/0-nyinál. A nyugati dombvidéknek tóbbé-kevésbbé termékeny agyagos fóldjén, mely éjszakon az elóbbi terúlettel határos és tizenkét kózigazgatási kerúletet foglal magába, valamint a Visztula balpartján fekvó két kózigazgatási kerúletben, ú. m. Krakóé s Chrzanówban, a mezógazdaságilag