Seite - 793 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

793 értékesitett teruletnek még nagyobb az arânyszâma. E legsûrubb népességu és âltalâban a legjobb mivelésu két vidék kôzul a mâsodikon, a nyugati domb- vidéken, âtlag 58.7 szâzaléknyi szântôfôld mcllett 0.96% kertet, 6.81% rétet és 8.9°/0 legelôt, az clsôn, a krakôi vidéken pedig 53-6% szântôfôldet, l.2% kertet, 8.3% rétet és 8.3°/0 legelôt talâlunk. A szântôfôldekre esô szâzalék e vidékek egyik kerùletében sem szâll 40 alâ, tôbbekben pedig 60-011 is fôlûl, sôt egész 71-ig is emelkedik, mint pl. Krakô kôrnyékén és Rzeszôw kerùle- tében. A Visztula-menti siksâg a Visztula jobb- és a San balpartja kôzôtti hâromszôgben, a mely ôt kôzigazgatâsi keruletre oszlik, kevésbbé termékeny, Paraszthiz a koiomeai keruletben. részben homokos, részben lâpos talajû s nagyobbrészt erdôsebb, mint a domb- vidék. A szântôfôldek azonban itt az egész teruletnek mégis 46 szàzalékât, de a kertek mâr csak 0. 40 / 0-àt teszik, 11 szâzaléknyi rét és 9.5%-nyi legelô mellett. Tarnobrzeg, Rozwadôw, Nisko és Ulanôw keruleteiben a szântô- fôldekre esô rész mâr 33%"ra szâll alâ. A San és Dnieszter folyôk mentén elterulô siksâgok vidéke, mely Galiczia ôsszes gazdasâgi teruletei kôzt a leg- nagyobb, minthogy tizenôt kôzigazgatâsi kerûletet szâmlâl, a San felsô és kôzépsô folyâsa mentén igen termékeny fôldu, a Dnieszter kôzépsô és jobbparti mellék- folyôinak alsô vidékén pedig részben nagyon kôvér legelôkkel dicsekedhetik ; mindazonàltal e vidéken sivârabb agyagteruletek és tûlsâgosan vizenvôs talajuak G. 100