Seite - 794 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

794 is akadnak. Átlag a szántófoldekre itt 47-5, a kertekre 1.5, a rétekre 13 és a legelókre 10.5 százaléka jut az egész terúletnck. A részbcn hegyes és súrú erdók borította podbuzi járásban (Drohobycz kozigazgatási kerúlctc), valamint a kahisziban a szántófoldekre esó rész már csak 23, illetólcg 25%, öt más járásban is 40% alatt marad, ellenben a többiek nagyobb részében 50-en folúl, sót egész 65-ig emelkedik. Keleti-Galiczia kozépsó vidékén, a mely tíz koz- igazgatási kerúletre terjed és az orosz-lengyel határtól Lembergen át délkelet felé húzódik, az egész terúletnek a szántófoldekre esó része átlag 51.7, a kerteké 1.6, a réteké 13.6, a legelóké 7-31 százaléknyi. Az egyes járásokban ez átlag csak kevéssé változik, kivéve Mosty wielke nagyon erdós járását, a hol a szántófoldekre esó részt (23%) meghaladja a réteké (27%), továbbá Podhajce, Kozowa és Wisniowczyk járásait, a melyeknek a szántófoldekre esó magas és a tóbbit jóval fólúlmúló (86-ig emelkedó) százaléka már a szomszédos podoliai járásokéval egyezó. A hetedik gazdasági terúlct az ország éjszakkeleti részén lévó négy kozigazgatási kerúletból, ú. m. Zloczów, Brody, Kamionka és Sokal kcrúlcteiból áll. A hegységen kivúl ez Galicziának legerdósebb vidéke, a melycn kiterjedt erdei réteket is találunk. E terúlet nagyrészt igen tcrmékeny, kivált Sokal kerúletében Belz táján, azonban csak a legutóbbi harmincz év óta részesúl a vaspályák és országútak kiépúlése folytán terúletileg is mindegyre novekvó és jobb gazdasági mívelésben. A szántófoldekre esó rész itt átlag 49%-a az egésznek, ez arányszám azonban az crdóség kisebb-nagyobb arányá- hoz képest egyes járásokban 35%-nyira száll le, illetóleg 70-en is folúl emel- kedik. A kertekre l.9, a rétekre 16, a legelókre pedig 5.4%-a jut az összes terúletnek. A fönt enilítctt gazdasági vidékek utolsója, mely a tóbbitól elég jellem- zetesen különbözik, a galicziai Podolia és Pokutia, mely az ország kcleti határán tizenegy kozigazgatási kerúletre terjed ki s melynek déli részéról, a kolomcai kerúletból való a képünkon ábrázolt parasztház. E pusztai jellegú vidék leg- szembetúnóbb vonása, hogy az egész országban itt legmagasb a szántófoldek arányszáma, a mely 74%~ra rúg akként, hogy ez átlag az egyes járásokban 51 és 84%közt ingadozik; továbbá a kertekre esó rész aránylagos nagysága (2.96%)' míg a rétekre csak 3.4, a legelókre pedig 3.8%-a, tehát az egész országban aránylag a legkisebb átlagos része esik az összes terúletnek. E vidéken a mezó- gazdaság éghajlati foltételeiben oly nevezetes külonbség mutatkozik, hogy ehhez képest az egész terúletet teljes joggal külön éjszaki és külön déli részre oszthatjuk. Ejszaki Podoliának éjszak felé védetlen fcnsíkján a tél igen szigorú