Seite - 798 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

798 az eghajlati es egyeb helyi körulmenyek rendszeres kerti gazdasägot nem is engednek meg, — toväbbi gazdasägi bajkent järül meg az egycs elaprözott birtokreszeknek szanaszet fekvese. Ezt a szüntelen osztäsok meg csak fokozzdk kivält ott, a hol altaläban arra törekesznek, hogy minden osztälyosnak min- denik külön fekvö birtokterületböl jusson egy resz. Az egyes darabkäk hosszan elnyült sävokban huzödnak, a mi a miveles nehezsege mellett meg azzal a bajjal is jar, hogy tömerdek terület pazarlödik ütakra es baräzddkra. A tartomänyi könyvekbe jegyzett birtok ältaläban jobban van kikcrekitve. A keszulöben levö orszägos törvenyek, melyek a birtokreszek tagositasät es a közbe nyülö erdöterületek megszünteteset fogjak eszközölni, a nagybirtokra nezve is nagy hasznot igernek, jöllehet, kivält a tagositäs fökepen a kisbirtok erdekeben igen kivänatos. Galiczia mezei gazdasägänak egyik jö oldala a mezei szolgalmaktöl, nevezetesen a legeltctesi jogtöl vald majdnem teljes mentesseg. A legeltetesi jogert csaknem kivetel nelkül földben nyertek kärpötläst a jogosiiltak. E czimen összescn 116.240 hold földet adtak a jogosültaknak, többnyire hajdani uradalmi jobbägyoknak. (Ezen kivül meg 162.522 hold erdöseget es 1,238.742 forintnyi keszpenzben vald kärpötläst kaptak.) Csak a magas- hegyseg nemely videken maradt meg bizonyos szabälyozässal a legeltetes joga, tekintettel arra, hogy az ottani paraszt gazdasägok fö aga a havasi tejgazda- sägban All. Az idegen területen valö legeltetes joga tehät Galicziäban többe nem äll fönn; a földbirtok nagy szetdaraboltsäga es a birtokreszek elszörtsäga azonban lehetetlenne teszi, hogy egyes birtokteruleteken mezei termenyeket ültessen, vagy vessen a tulajdonos ugyanakkor, mikor a szomszedos ugar- területet legelöül hasznäljäk. Ez ugyanis, ha nem is egyenes, legaläbb közvetett forgö-kenyszemek tekinthetö, a mi üjabb ok a birtokreszek tagositäsänak sürgössege mellett. A gazdasägi miveles fö czeljakepen jelenleg ältalaban a mezei ternu'nyek termeszteset tekintik, melynek a gazdasägi termeles egyeb ägai alä vannak rendelve. Ezt körülbelül 20 evvel ezelött meg csak az orszäg közepsö videkeröl lehetett mondani, mcly a hegylänczok es az ejszaki hatär erdööve közt terül el, nemkülönben a podoliai videkröl, beleertve Pokutiät is. A nyugati, meg inkäbb jx:dig a közepsö es a keleti hegysegben messze bc az elöhegyekig es az azokkal hatäros siksägig, a marhatenyesztes es az erdögazdasäg virägzott a mezö- gazdasäg roväsära. Kiterjedt juhtenyesztes, nevezetesen a tulajdonkepeni hcgysegben, a siksägon pedig a szeszfözök mellett marhahizlalas a nyugati