Seite - 802 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

802 lekäval. Azutän következik a büza 11.4, a burgonya 10.4 es az ärpa 9.5 szäzalekkal. A tengerire a szäntöterületnek csak 2.6%-a jut, minthogy e täpläleknöveny termesztese eghajlati okokböl fökep csak a Pruth es a Dnieszter közötti delkeleti videkre es deli Podoliära szoritkozik, a hol az ottani szäntö- teruletnek 8—18 szäzalekät foglalja el mint a mezei lakossäg fö täpläleka, a mely együttal egyes közbe ültetett növenyek, ügy mint bab, borsö vagy tök termeszteset is megengedi. Tatärkät, melyre az összes szäntöteruletnek körülbelül ugyanekkora resze esik, leginkäbb ejszaki Podoliäban es a vele hatäros ejszakkeleti videkeken termesztenek. A hüvelyes vetemenyek a szäntö- területnek mintegy 3.6%-ät foglaljäk el. A koräbbi evekhez kepest az üjabb termeles legfontosabb vältozäsai abban ällnak, hogy az emlitett täpläleknövenyek közül a legnagyobb teruleti növekedes a tengerinel mutatkozik, meg pedig azert, mert a nepesseg nagy szaporodäsa es a birtokok tülsägos elaprözödäsa is ennek a termenynek kedvez leginkäbb; azutän a büza következik, mely evek hosszabb sora öta jobban kibirja az itteni eghajlatot, mint a rozs; toväbbä a hüvelyes vetemenyek, melyek kelendösege emelkedett, s vegül a burgonya, melynek mivelesi teriilete a nepesseg szaporodäsänak aränyäban nött, jöllehet a szeszfözesnel valö föl- hasznäläsa nehäny ev öta tetemesen csökkent. A mivelesi terület legnagyobb megfogyäsa a tatärkänäl tapasztalhatö, a mi reszben annak tulajdonitandö, hogy e növenynyel, helyesebben a beiöle keszült daräval a mersekelt szällitäsi dijak mellett az orszägba került olcsöbb rizsfajtäk erösen versenyeznek. Toväbbä az ugarterulet is több mint egy negyedevel csökkent a megelözö evtizedhez kepest, meg pedig a gazdasägi rendszerek ismertetesenel emlitett okokböl. Ezzel alighanem szorosan összefügg a löhere es egyeb takarmany- növtnyek, nevezetesen a takarmänyrepa termesztesenek tetemes növekedese. I.ent es kendert az egesz orszägban termesztenek, amazt különösen nagy mcnnyisegben a dombvidek nemely täjain. E rostos növenyek szolgälnak alapjäül a fonäsnak es szövesnek, ez ösregi häziipamak, melylyel nehäny evtizeddel ezelött meg minden paraszthäzban foglalkoztak s mely kisebb mertekben meg ma is megvan. E növenyek mivelese, a mi csak a kisbirtokon fontosabb, nehäny ev öta külföldröl, nevezetesen Rigäböl es Pernauböl erkezö jobb magvak, valamint egy vändortanitö müködese es a grödeki lentermesztö- iskola hatäsa folytän javült. Dohdnyt deli Podoliäban es Pokutiaban, meg az ezekkel hatäros vide- keken, összesen 13 közigazgatäsi kerületben termesztenek az orszäg delkeleti