Seite - 807 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

807 szerte szamos törzsgulyät alapitottak, melyeknek növendekeit reszben a tenyesz- töknek adjäk el, reszben a bika-ällomäsoknak juttatjäk. A gazdasägi egyesü- leteknek ez iränyban kifejtett tevekenyseget megelözöleg csak igen keves volt a hasznavehetö honi allat a tartomänyban, minthogy a belföldi marha több rendbeli tervtelen verkeveres utjän ällandö jelleget elveszitette. Külföldi anya- marha behozatalähoz kellett tehät folyamodni, s a rönasäg szämära oldenburgi marhät, a hegyvidek szämära pedig a bern-simenthali s egyeb hegyi fajtäkat honositottäk meg. Mind a ket fajta igen elterjedt azöta az illetö videkeken es tetemesen hozzäjariilt egyes becsesebb täjfajtäk letesitesehez. A majdani fajtäböl valö tehin. Egyidejüleg azonban a belföldi fajtäk nemesitesere is törekszenek oly täjakon, a hol azoknak jellege meg eleg tisztän fönmaradt. E szempontböl elsö helyen ¿11 az orszäg nyugati hatäran egesz a Dunajecig hüzödö domb- videk, a hol a kisbirtokossagnäl egy zsemlyeszfnü, särgasbarna fajta van igen elterjedve, melyet allitölag a XIII. es XIV. szäzadban beköltözött nemet gyarmatosok honositottäk meg. E fajtät szeles homloka, särgäs szarvai es patai, valamint festöanyag nelküli nyäkhärtyäi jellemzik. Masodik fajtäja a belföldi marhanak az orszag ejszaki hatäran levö erdös, :homokos es reszben morotväs täjakon honos. E kicsiny termetü, de fölötte kitartö es kevessel beerö marha, mely csak nemi gondozäs mellett is igen böven tejel, föltünöen