Seite - 815 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

815 meg mindig nagy kiterjedesü es sok helyen igen ertekes erdök birtokäban van. A es. kir. birodalmi erdöfelügyelösegnek 1894-böl valö statisztikai adatai szerint Galicziäban 1,954.074.20 hektär tenyleg beerdösült terulet van (a hivatalos statisztikai täbläzatok szerint a legutöbbi evben 2,014.922 hektar). Ez a szamadat valöszinüleg a valösäggal ncm teljesen egyczik, a mennyiben sok oly erdöreszlet lehct mär letarolva, mely meg mint beerdösitett teriilet vetetett szämba; viszont azonban nem szabad figyelmen kivul hagyni azokat az epen nem csekely nagysägü futöhomok területeket sem, melyeket hatösägi intezesre magänosok vagy közsegek erdösitettek be, valamint a sok üj erdö- sitest, meg az elliagyott szäntöföldek beülteteset sem; mind ezeket szämba veve mondhatni, hogy a föntebbi adatok meg sem terhetnek el nagyon a valösägtöl. Az crdösegek nagyobb reszt jobbära elegyetlen, reszben pedig szörva- nyosan lombos fäkkal clegyes fenyvesekböl allnak, ezek foglaljäk el a hegy- segeket es a szärmata lapälyokat; az elöhegyeket, a dombvideket es a podoliai fensikot (utobbit kizärölag) lombos faerdök boritjäk, melyeknek legaläbb feiet közeperdökül kezelik. A közölt adatok szerint Galiczia erdeinek mennyiseget tekintve, a legelsö helyet foglalja el Ausztria koronaorszägai közt; ha azonban az crdöknek az összes terulethez valö aranyät tekintjük, akkor Galiczia utolsö helyre kerül a sorban, mert az erdök a 7,850.173 hektärnyi összes teruletnek csak 24.88%-^ rügnak, vagyis Galiczia (ncm tekintve az erdök ertekesseget) meg Dalmäcziäval sem allhatja ki a versenyt. Az erdök megoszläsa Galiczia teruleten mcglehetösen egyenlötlen; nieg a Kärpätokban is, a hol több az erdö, mint az orszäg többi reszen barhol, a keleti resz veges-vegig erdö (Kosöw, Nadwörna, Dohna, Kalusz, Stryj, Lisko kcruletekbcn); a közepsö reszt csak szörvanyosan boritja erdö, de a nyugati hegylänczokon mcgint nagy crdösegek terulnek el (Nowysacz, Nowytarg es Zywicc kcruletekbcn). Meg cgycnetlenebb az erdök eloszläsa a dombos es sik videken, ide szämitva Podoliät is, mely a Karpätok s azok elöhegysegei menten nyugatröl keletre s aztän delkelctre hosszan elnyülik. A nagyobbära szaraz homoktalajü nyugati reszen csak nehäny jobban beerdösült kerulet van (Chrzanöw, Myslenice, Bochnia), azutän crdötlen videkek következnek egeszcn a Szan folyö mellekeig, hol ismet nagy erdök kezdödnek s innen egeszen az orszäg ejszakkeleti hatäraig vonülnak (Tarnobrzeg, Nisko, Cieszanöw, Rowa, Sokal, Kamionka, Brody, reszben Zolkiew es Zfoczöw). Innen megint egy