Seite - 817 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

817 Itt-ott erdóket is alkotva fordúl eló még a nyir (Betula pubescens és verrucosa), k'óris és a hegyi juhar; ritkább ezeknél a kislevelü hdrs és a esoportos tólgy. Csekélyebb fontosságú, de keverékfánál azért igen figyelemre méltó fancmek még : a szíl, a korai juhar, a hegyeslevellc juhar, a cseresnyefa, a vad berkenye; ritkán s fává kifejlódve csak a Podoliában fordúl eló a mezei juhar és a hcgyeslevelü k'óris (Fraxinus oxyphylla). A rezg'ó nydr/a minden- felé otthonos. A füzeknek számos faja van itt, s ezek a fekete- és ezüstlevelü nyárral együtt a lapályokon a patakok és folyók mentén tenyésznek. A magas cserjék kózúl a jobb talajokon leggyakoribb a mogyoró, melyhez a kózónséges som (Cornus sangninea), a madár cseresznye és a kecskerdgó csatlakoznak. A magas hegységben igen gyakori a havasi éger (Alnus viridis); ennek egyhangú zóldjét gyakran tarkítja a fiirtós bodza (Sambucus racemosa) pompás piros gyümólcse. A torpe cserjék kózúl elófordúl a fekete- és a voros- gyüri'c; a lápos erdei fenyveszkben nem ritka gyom a rozsdabura (Ledum palustre), melynek gyakran társúl szegódik az Andrómeda polifolia is. A ritkább fekvóségek kózé tartozik aztán a henye boroszldn (Daphne cneorum.) Galiczia erdeinek fúnóvényzete kivált a keleti hegyvidéki és lapályi erdóségekben szerfólótt gazdag és meglepóen üde, a mit az állattenyésztéssel foglalkozók természetesen igen szeretnek, de a mely kórülmény az erdésznek a letarolt vágás terúletek újra erdósítésekor terhes gondokat szerez. Nem tekintve tehát a külónben sem sok helyt elófordúló kedvezótlen temió helyeket, nagyban véve Galiczia erdei a termóképesség szempontjából a monarchiában elsó helyen állanak, a mennyiben az átlagos fatómeggyarapodást hektáronként 3.59 tómór kóbméterre lehet tenni; sót az nehány keletre esó kerúletben még az 5 kóbmétert is meghaladja. A fatómeg gyarapodására fóként két tényezó hat: a talaj és az éghajlat. A talaj sok helyen kitúnó minóségú, és az éghajlat általában kedvezó. Nóvényfóldrajzi szempontból Galiczia erdei két tájhoz tartoznak: a balti- hoz és a pontusihoz. A balti táj felóleli az ország legnagyobb részét, a mennyiben nemcsak az ósszes hegységek és elóhegyek, hanem a dombos és síkvidék nagyobb része is hozzá tartozik. Az itt tapasztalható éghajlati állapotok rendkivúl kedvezóek az erdótenyészetre s ennek kószónhetó, hogy az crdók kitúnóen használható fát adnak. Galicziában a balti táj keleti határáúl a Sniatyn, Kolomea, Tlumacz, Podhajce, Zloczów, Zatozce, Podkamieñ (Brody) helységeken át húzható G. 103