Seite - 821 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

821 ugyanis a lcgutöbbi idökben Nadwörna uradalom megväsärläsäval gyarapitott es. kir. koronauradalmi, a nehany alapitvanyi s a szinten csak alig nehany nag)' uradalmi erdösegek kezeleset nem tekintjük, ältaläban veve azt lehet mondani, hogy ügy szölvän az összes kärpäti erdök kezelese, jobban mondva hasznälata nem all egyebböl, mint hogy az erdöt evröl-evre vägjäk, fogyasztjäk, iigy, hogy a hegysegek folyton kietlenebbekke, hasznavehetetlenebbekke valnak. Az ätmeneti ¿z/ben, mely nagyobb x-eszt dombos, az orszägban elöfordülö fanemeknek majdnem mindegyike vadon tenyeszik s a vältozatos egyvelegböl gyakran tiszta csoportokat alkotva välik ki, mely csoportok nemcsak fanemüek- kel, hancm fü es gyomnövenyzetükkel is nagyon hasonlitanak az összetalälkozö ket növenyvidek egyikehez vagy mäsikähoz. Igy taläl az ember Lemberg közeleben az ätmeneti zöna közepen oly erdeifenyü csoportokat, melyek az igen tävol fekvö szärazabb szärmata videk erdeihez hasonlitanak. Pieniaki mcllett pedig (a brodyi kerületben), sok merföldnyire a Karpatoktöl, nagy terjedelmü bükkösök vannak, melyek annyival inkäbb hasonlök a kärpäti erdökhöz, mert bennük a köris nemcsak elöfordül, hanem a termeszetcs fölüjitdskor sokszor uralomra is jut. Nyomban ezek mellett (Zalozceban) nagy tölgyesek vannak, a melyeken vilägos a podoliai jelleg s hatärjelzö erdökül tekinthetök. Az ätmeneti zöna mäs videkein is vannak tölgyesek, melyek a podoliai erdökhöz hasonlitanak. Az ätmeneti öv erdei egesz terjedelmükbcn legnagyobb reszt lombos erdök, a mennyiben a fenyüfelek a maguk erejeböl közbe elegyedvc, vagy felül is kerekedve, s csaknem mint tiszta fenyvesek csak különös sajätsägü termöföldeken fordülnak elö. A fenyüfelek fäja itt kevesbbe jö, mint tulajdonkepeni termöhelyükön; ellenben a lombos fanemck fäja leg- többnyire kitünö. A szärmata videket, mely Galicziäban a tartomäny nyugati hatärätöl a kelcti szeleig terjedö s csak alaesony domboktöl is alig megszakitott nagy alföldet magäban foglalja, az erdei fenyvesek es azok különfele vältozatai jcllemzik. Ezt a sikföldet a Szan folyö ketfele osztja, s ket resz közül a nagyobb, mely nyugatra fekszik, szäzadokkal ezelött egeszen a Szan folyöig terjedö öriäsi vadon volt (puszcza sandomierska), melynek meg vadabb reszletei, a Bug es Styr järhatadan mocsaraitöl megszal<itva, messze keletre terjednek; azok az erdök, melyek Niepolomice, Radlöw, Rozwadöw, Nisko, Kamionka, Lopatyn, Brody mellett meg ma is fönnällanak, csak maradvänyai annak az ösvadonnak. A szärmata täj hatärait valösäggal az a vonal szabja meg, melyet Krakön, Bochniän, Tarnöwon, Rzeszöwon, Jaroslavon, Jaworöwon, Krechöwon,