Seite - 826 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2
Bild der Seite - 826 -
Text der Seite - 826 -
826
han a tölgy más fanemekkel elegyesen tenyészik, vagy a hol az crdó sátra
bármi okból itt is, ott is meg van szakítva, ott az általában véve termékeny
talajon mindjárt megtelepszik a sok cserjc, meg a sokféle erdei gyom, mcly
utóbbiak kozúl, fóként az erdószéleken vagy a tisztásokon egyesek nagy-
ságukkal (Senecio nemoralis, Cimicifuga foetida s az Umbelliferák néhány faja),
vagy virágaik színpompájával (Adenophora, Aconitum, Solidago, Dictamnus,
Campanilla, Centaurea és mások) vonják magukra a figyelmet. A Dnieszter
kózelében a cserjék közt gyakran akadni a somra, meg a közönseges ükorkére
(Lonicera xylosteum), s nem ritkán az itt csak bokorrá fejlódó feketegyúrü
juharra is (Acer tataricum), mely különösen az erdószéleken a mogyoró helyét
foglalja el. Ritkaság számba menó nóvényeket is találni itt, a minó példáúl
a Helleborus purpurascens és mások.
A súrü tölgyesek néhol lassanként egészen gyér ligetekbe mennek át
(Dabrowy). öreg, terebélyes koronájú, róvid torzsú, sokszor félholt, leégett
vagy csufondárosan girbe-gurba tölgyek állnak elszórtan a réthez hasonló
terúleten, melyet többnyire nyár elején kaszálnak (és ez a széna kitúnó),
nyár utólján pedig legelónek használnak.
A podoliai fensíkot jellemzik még azok a bokros terúletek, cseprentések
is, melyek ugyan nem sorozhatók az erdók vagy az erdóalakok sorába, de
mégis megérdemlik, hogy az erdókról szólva róluk is megemlékezzünk. Ezek
a részben fákból, fóként azonban bokrokból vagy cserjékké törpült fanemekból
álló cseprentések ugyanis igen jól betakarják és megkötik a Dnieszter s az
abba szakadó mellékfolyók (Strypa, Szereth, Nizlawa, Zbrucz) mélyen bevágó-
dott, keskeny folyamvölgyeinek sziklás, meredek partjait. Itt van a hazája
néhány cserjének, mely Galiczia más vidékein vagy épen nem, vagy csak
elvétve fordúl eló, a minó példáúl a teljes virágú hólapda, a cseplesz meggy
(Prunus Chamaecerasus), a kozónséges barkócza (Torminaria torminalis),
a fehéres zanót (Cytisus leucanthus), a fekete kónászpolya (Cotoneaster
orientalis), számos rózsa és szeder, és még nagyon sok keleteurópai cserje.
Ezek a cseprentések magukban véve az erdészet szempontjából csekély
fontosságúak, legfölebb annyiban, hogy kitúnó terepúl szolgálnak rókavadá-
szatra és hogy kózepes minóségú, sóvénynek való vesszót szolgáltatnak; de
kevéssé meredek oldalakon erdókké is fejlódhetnek, melyek a határ fensíkra
tóbbé-kevésbbé messze benyúlva, fatermelés szempontjából s kivált mint
véderdók eléggé fontosak. Botanik ai szempontból minden esetre nagyon
érdekesek.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Galiczia (2), Band 19/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Galiczia (2)
- Band
- 19/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1898
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 456
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch