Seite - 838 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

838 Krakóban van egy újonnan szervezett halásztestúlet, melynek elsó czéhszerú alakúlása azonban már a XV. században tórtént (alapszabályait 1481-bcn erósítették meg). A tógazdaságnál képzett halászmestereket alkalmaznak, a halak idónkénti kifogására azonban a legkózelebbi falvakból való kózónséges munkásokat fogadnak. A halászat sokszor igen fáradságos, kevés változatosságot nyújtó foglal- kozás, a melynek épen ezért csak kevés kedvelóje akad az ország múveltebb elemei korében. De, minthogy a hal igen ízletes táplálék és csekélyebb kinálata miatt jó áron kel, a halorzás pedig ma már csak alig ellenórizhetó módon folyik, azért a vízmenti parasztság kóreiból mindig akadnak egyesek, a kik szeretnek a tilosban halászni, s ezek kózt megint némelyeknek már annyira szenvcdélyévé vált a halászat, hogy érte még nagyobb veszélyektól sem riadnak vissza. A vízhez lopódzás, a horog kivetése és a tavon éjjel, vagy rosz idóben való csónakázás még nem oly vcszedelmcs; de másként van a dolcg ott, a hol a szigorú felügyelet miatt csak a parttól távol esó nádasokban lehetséges és csónakból egyáltalán lehetetlcn a halorzás. Ilycnkor némely vakmeró halorzó kis, háromszógú, kákából font tutajon guggolva síklik majdnem nesztelenúl a sótét vizen, kózben szorgalmasan és majdnem mindig sikerrel halászgatva s arra nem is gondolva, hogy lenge tutajának szétmállását vagy a magas nádban eshetó fennakadását az életével fizetheti meg. Bányászat és kohászat. Galiczia fóldtani, valamint hegy- és tájrajzi tekintetben is négy, cgymástól élcsen elhatárolt vidékre tagozódik, úgymint a Szczakowa és Krakó kózótti krakóira, a Kárpát-hegységre, melyhez a Tátra lánczolatán kivúl a Kárpát-alji miocaen óv is tartozik, továbbá egy felól a Sokal és Brody kózt és más felól Stanislau meg Zaleszczyki kózt elterúló galicziai Podoliára, s végúl a Visztula és San kózótti éjszak-galicziai mélyfóldre. Mindezen országrészeknek más-más hasznos ásványaik vannak, melyek kiterjedt és helyenként már tóbb évszázados bányamívelés alapjáúl szolgálnak. A krakói vidék a lengyel kózéphegységnek dél felé kiszókelló elóórse és a szomszédos Porosz-Sziléziával, meg a hajdani lengyel királysággal szoros ósszefüggésben állva, igen bonyolúlt geologiai szerkezetü, a melybcn a devoni képzódményeken kezdve úgy a palaeozói, mint az ósszes mesozói képzódmé- nyeknek is (trias, Jura, kréta) részük van. Rétegeinek e változatosságánál fogva