Seite - 840 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

840 e vidéken néhâny ipari tekintetben fontos kôzeten, igy a devoni mârvânyon, kagylômészen, Jura-mészen, porphyron és melaphyron kivul tôbb, bànyâszatilag kivâlôan nevezetes àsvâny, ugymint kôszén, meg vas-, ôlom- és czinkérczek is lelhetôk. A Kârpât-hegység, mely fôkép a kréta-képzôdmény és a régibb harmadkor homokkôveibôl és palâibôl àll, bànyâszatilag értékesithetô âsvânyokban — a kôolajt kivéve — szegény ; éjszaki szélén ellenben, a miocaen sôképzôdmény vidékén nyugat felé vannak a szâzadok ôta vilâghiru wieliczkai és bochniai sôtelepek, meg a swoszowicei kénércz-bânyâk, mig tovâbb keletnek szâmos sôs forràs és egyes kôolaj- meg ozokerit-telepek talâlhatôk a Kârpâtok éjszaki lejtôjén. A galicziai Podolia voltaképen csak négy képzôdménybôl, ûgymint silur- bôl, devonbôl, krétàbôl és miocaenbôl all. E vidéket a természet a foldmivelésre ép oly alkalmassâ tette, a mily szegény bànyâszati tekintetben. Néhâny csekélyebb értékû barnaszén-telepen és diluviâlis mocsâri vasérczeken kivul itt csak egy-két valôban kitûnô épitô kôanyag, igy a vôrôs devoni homokkô, a miocaen gypsz, és tôbbféle mészkô szâmithatô a hasznos âsvânyok kôzé. A podoliai fensik nyugati szélével hatàros rônasàg a Yisztula és San kôzôtt, a mely szintén kivâlô gazdasâgi mivelésben âllô nagy terulet, fôldtani, tâjképi és bànyâszati tekintetbôl azonban az orszâg legmeddôbb s legegy- hangûbb része. A tâgas sikot majdnem egyedul ôzônvizi és âradmânyi lerako- dâsok boritjâk s csak itt-ott emelkednek rajta csekély magassâgba egyes harmadkori dombok. Homok, agyag és mârga az itteni kôzetfajok, melyek ugyan a foldmivelônek jôl termô talajt adnak, a geologusnak és bânyâsznak ellenben semmi érdekeset sem nyûjtanak. Az orszég imént mondott fôldtani szerkezetéhez képest Galicziâban az egyes fôbb âsvânyok bànyâszati kiaknâzâsa kûlônbôzô vidékeken csoportosul. Igy a krakôi vidéken szâmos és nevezetes kôszén-, ôlom-, czink- és vasércz- bânyât, a Kârpât-hegységben pedig ôs régi sôbânyâszatot és igen nevezetes kôolaj- meg ozokerit-telepeket talâlunk, mig a podoliai fensikon és az éjszak- galicziai rônasâgon a nem ritka épitôanyagokon kivûl csak itt-ott âsnak némi barnaszenet és mindenûtt elôfordulô mocsâri vasérczet. A krakôi vidék k'èszén-telepei szoros kapcsolatban âllnak a felsô-sziléziaiak- kal és a lengyel kirâlysâgbeliekkel, a miért is rendesen amazokkal egyûtt a sziléziai-lengyel kôszénmedencze telepeiul szokâs ôket jelôlni. E telepeket csak a XVIII. szâzad végén fedezték fol a porosz-orosz hatâron levô Jaworzno